Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

RESTAURÁTOR- ÉS MODELLKÉSZÍTÉSI MUNKÁK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUMBAN - Jurinka László: Római kori vaskorsó restaurálása

Készítéstechn ika A kancsó palástját kovácsolással, felhúzással alakították ki. A nyak része kialakításánál felmerült az a felvetés, hogy azt esetleg öntéssel formálták ki. Végül arra a következtetésre ju­tottam, hogy ezt is kovácsolással (kalapálással) alakították ki. A kitöltőnyílás egyértelműen el van lapítva és ott csőrszerű kiképzés van kialakítva. Ha ez öntött lenne, akkor nem lehetne ka­lapálással kiformázni ezt az alakot, mivel az öntöttvas nem kovácsolható. Ezt a feltevésemet tá­masztja alá egy 1990-ben restaurált római kori vaskancsó 3 restaurálásának a leírása is. Ebben a szerző, Niemeyer leírja, hogy a kanna testét kovácsolás technológiával alakították ki, de a nyakrész mintha öntöttvas lenne, de a római korban a vasöntés így nem volt lehetséges. A restaurálás technológiai leírása A tárgy restaurálás előtti állapota: a tárgyat erősen darabos és hiányos állapotban kaptam meg. A vaskorsót a hatvanas években már restaurálták. A feltételezett alakjának megfelelően vasdrótból alakították ki a korsó alakját, és erre a vázra Baki-masszával rögzítették a korsó darabjait. Ez az el­járás nem tudta visszaadni a korsó eredeti alakját, mivel az erősen hiányos állapotban volt. A restaurálás menete Első lépésben a darabokat a drót vázról melegítéssel távolítottam el. Ezután a darabokról for­ró szikével a maradék Baki-masszát is letisztítottam. Tisztítás után az összeillő darabokat kigyűjtöt­tem. Ezután ioncserélő gyantával klórtalanítást végeztem. Az ioncserélő gyanta VARION AD ammó­nia bázisú. A korsó darabjait eg}' műanyag edénybe helyeztem úgy, hogy a darabok ne érjenek egy­máshoz. Ezután gyantával addig töltöttem, hogy az teljesen ellepje a korsó darabjait. Amikor már a korsó darabjai a gyanta alá merültek, akkor feltöltöttem desztillált vízzel addig, hogy az a gyanta fö­lé érjen. Az AD ammónium bázisú anioncserélő megköti az anionokat a savakból, semleges és eny­hén lúgos oldatokból. Ellenáll a pH 0—14 kémhatású oldatokkal szemben is. Ez az eljárás kissé las­sú, de nagyon kíméletes. Ezután minden egyes darabot desztillált vízzel alaposan átmostam, majd megszárítottam őket. Utána a darabok illesztése következett, amíg az összes meglévő illeszkedő da­rab össze nem állt. Az egymáshoz egyértelműen illeszkedő darabokat anyagában színezett Duracrol fogteclinikai műgyantával ragasztottam össze. Az összes illeszkedő darab összeragasztása után követ­kezett a kiegészítés. A kiegészítést is anyagában színezett Duracrollal és KaUorcrvüal végeztem, de egy árnyalattal világosabbra színeztem a kiegészítés anyagát, mint az eredeti anyag. Az átforgatás módszert alkalmazva végeztem. Plasztilin segítségével gipszből készítettem kiöntő mintát. Amikor a mányzó pa­lástrészek elkészültek, szintén anyagában színezett Duracrollal rögzítettem az eredeti palásthoz. A nyakhoz rögzítettem a fület, majd az egészet beragasztottam a korsó testébe. Amikor a kiegészítéssel elkészült a korsó, következett a konzerválás. A konzerválást Paraloid B 72. (metilakrilát etil­metakrilát kopolimer) 5%-os acetonos oldatával végeztem. Táró lási javaslat A vaskorsót alacsony páratartalmú, egyenletes hőmérsékletű helyiségben kell tárolni. Ügyelni kell arra, hogy a vaskorsót ne érje közvetlen erős megvilágítás, mert a kiegészítést hő­re lágyuló műgyantával végeztem. Az erős megvilágítás az uv. sugárzás miatt is káros.

Next

/
Oldalképek
Tartalom