Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
CSÓK MÁRTA: Szolgáltatás vagy hivatás? (Múzeumpedagógia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban)
szuggesztív pillanatait. A látogató által „hozott tudást" a bevezető fényképek, a rekonstruált házbelső által szerezhető, frissen szerzett ismeretek kiegészítik, erősítik, jól előkészítve a régészeti leletek látványából szerezhető információkat. Gyerekfoglalkozások esetében ez mégis kevés lenne, hiszen a gyerekeknek nincsenek ismereteik és előzetes élményeik hasonló mesterséges terekbe való belépésről, és annak jelentőségét sem tudják, hogy a régészeti kiállítások általában nem ilyen vonzóak, továbbá azt sem tudják, hogy a parasztház-rekonstrukció életmód-történetisége szempontjából különleges vonzerővel bír. A dinamikus kapcsolat elmélyítéséhez, ahhoz tehát, hogy az élmény valóban robbanjon, a múzeumpedagógusnak a belépés pillanatát jól elő kell készítenie. Nem az történik tehát, hogy a kiállítás egyes részeit kiemelve, átértelmezve, misfajta összefüggéshálóba helyezve megismertetjük a gyerekekkel a részleteket, ami majd didaktikai elgondolásainknak megfelelően összeáll teljes egésszé, hanem épp ellenkezőleg, az egészre, az egészben rejlő hatisra hívjuk fel a figyelmet. A régészeti és archeobotanikai kutatómunka páratlanságán túlmenően a kiállítás azzal a vonzerővel is bír, hogy rendezője kultúrtörténeti feladatot is ellátott, hiszen a kiállítás módja által a civilizáció egy szeletének (ha mégoly kis szeletének is) meglétéről és átalakulásáról tudott számot (és a látogatók számára értelmet) adni. A múzeumpedagógusnak felemelő szerep jut: kibontani a kiállítás mondanivalóját, még kézzelfoghatóbbá és érthetőbbé tenni közléseit, így ott a frissen szerzett ismeret mélyebbre hatolhat és maradandóbb lehet. A foglalkozás sorai elsősorban a következő kérdésekre keressük a választ: - Mi a régészet? (Mely tudományok képesek a középkort érthetőbbé tenni számunkra?) - Mi a régész és az archeobotanikus feladata? - A középkori Szentkirály település részletes feltérképezése. - A középkori lakóház (szerkezet, funkció, élettér). - Mit mutat a lakóház rekonstrukció a ma emberének? - A berendezés korszerűsége (füstmentes helyiség, kályha elemzése stb.). - Milyen növények és állatok vették körül az ott lakókat? - Növénymagvak és ételmaradványok részletes vizsgálata. - Miről árulkodik a temető? (A temetőben fellelhető sírleletek). - Összehasonlítás: mennyiben különbözött a középkor emberének élete, táplálkozása és mindennapi tevékenysége a ma emberétől? A foglalkozás elején két nehéz feladat előtt állunk: meg kell értetni az időbeli távolságot (15-16. sz.), mindezt a gyerekek számára már világos történelmi tényekkel, irodalmi művek felidézésével érhetjük el, továbbá érzelmileg közel kell hoznunk hozzájuk Szentkirályt, a középkori falut. E nevét vesztett, hányatott sorsú, majd feltárt és itt bemutatott falu iránt kíváncsiságot, érdeklődést, sőt szeretetet kell ébresztenünk a gyerekekben, és arra is nagy súlyt fektetni, hogy egy ritkaságszámba menő feltárás és interpretálás tanúi lehetnek. Ezt követően megfelelő érzelmi motiváltság kialakulása után átlépjük az idő, azaz a kiálh'tóterem ajtaját, és máris egy középkori házban találjuk magunkat. A házrekonstrukció körbejárása után megnézzük eredeti nagyságát a leállításban, elhelyezzük a falu egyéb, feltárt házai és épületei között, majd a régészeti leleteket nézzük végig, melyek vizsgálatakor rendkívüli fontosságot tulajdonítunk az archeobotanikai anyagnak. Ez mindig nagy sikert arat a gyerekek körében. Célunkat, a