Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
DARVASNÉ MOLNÁR ANNA: A Nemzeti Alaptanterv és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításai
A Nemzeti Alaptanterv és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításai DARVASNÉ MOLNÁR ANNA A korszerű múzeumpedagógia tervezése Elöljáróban: A NATMioz kapcsolódó múzeumpedagógia éppúgy a jó gyakorlatból indul, ahogy a NAT bevezetése is ott jelent igazi megújulást, ahol ennek belső szükségét is érzik, ahol már megindult folyamatok erősödnek fel. Eredeti szándékom: egy ajánlás készítése. Elsősorban pedagógusoknak, főleg általános iskolai tanítóknak, tanároknak. Mit, miért érdemes a múzeumban „tanulni", hogy kapcsolód (hat) nak a Magyar Mezőgazdasági Múzeum pedagógiai programján alapuló szolgáltatások a NAT-hoz? S bár módszeremet tekintve a NAT egyes műveltségi területeit és fejlesztési követelményeit gondoltam át olyan szempontból, melyik állandó kiállításunk egésze vagy része felelhet meg ezeknek, ez a megfelelés értelemszerűen kicsit elnagyolt. A NAT tendenciákat, alapokat rögzít, a pedagógus értelmezése, szándéka sokféle, más és más a gyerekek beállítódása. A sokféle motiváció sokféle megoldást eredményez. Amit dolgozatomban leírok, inkább ötletek laza füzére, melyek közül jó néhányat már pedagógiailag megalapozott, kidolgozott foglalkozássá érleltünk, 2 és vannak olyanok is, melyek most ötlenek fel, hogy kibontakoztassuk a témában rejlő lehetőségeket, ahhoz igények is kellenek. Ezért tanulmányomat elsősorban gyakorló pedagógusoknak, iskolák tanári közösségeinek szánom, egyúttal a hasonló, mostanában készült vagy készülő írások egyikeként azoknak a múzeumpedagógus kollégáknak ajánlom, akik még ezután mérik fel, kiállításaik milyen műveltségi területek mely részének felelnek meg leginkább. Az új közoktatási törvény - és az erre épülő Nemzeti alaptanterv - a harmadik évezredbe lépve akar hatékonyan korszerű ismereteket közölni, megtartva nemzeti értékeinket, de használható nyelvtudást, új elemekből (is) építkező informatikát elsajátíttatni - egy átjárhatóbb, határok nélküli Európában talpon maradó nemzedéket nevelni. Az óraszámok növelése helyett csak hatásosabb módszerekkel élhetünk. A nagyobb hatékonyság egyik lehetséges tényezője a múzeumok (újra) felfedezése. A NAT úgy állapítja meg az egységes követelményeket, hogy annak teljesítéséhez általában a közoktatási törvényben meghatározott órakeret 70-50%-ának felhasználása elég, s így „Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez kellő idővel rendelkezzenek" (8). Érvényesülhet az egységes alapokra épülő differenciálás. Ebben a szabad sávban helye lehet a múzeumoknak - művelődési területek tanórákba szorítása sem kötelező érvényű (bár más kényszerek működnek) - a választás joga, lehetősége, kötelessége az iskoláé, a pedagógusé! Tudatosan, célszerűen választani csak ismert dolgok közül lehet. S ez már a múzeum, a múzeumpedagógus dolga, hogy feltárja, feldolgozza, ismertesse a lehetőségeket.
