Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

FARKAS GYÖNGYI: Propaganda és agitáció - Kollektivizálás Veszprém megyében (1948-1956)

szont „ rosszul gazdálkodik, pedig a felszabadulás óta kétszer kapott gazdasági felszerelést az államtól... Állatait is addig cserélgette, amíg csak egy borja nem maradt. A cseréknél kapott pénzt pedig - mi tagadás - elitta. A termelőszövetkezeti csoportba belépett ugyan, de dolgozni nem akart. Ezért aztán ki is zárták... A népnevelő értekezletekre eljár, de politikailag nem képezi magát. A népnevelő füzeteket nem tanulmányozza át, helyette a feleségével ponyvaregényeket olvastat fel magának. Kállai Sándort a pénzeskúti gazdák meg sem hallgatják. Hogy is hallgatnának rá, mikor úgy akarja megmagyarázni az ötéves terv megvalósításának fontosságát, hogy ő maga nem jár élen a termelésben."

121 A jó agitátornak mindenekelőtt közveüen környezetét kellett meggyőznie. A megyei tanács küldöttje is ezt hangsúlyozta 1951 augusztusában a sümegi járási tanács mezőgazdasági osztályának értekezletén: „...először családtagjaikat győzzék meg, ismerőseiket, mert [a kívülállók] könnyen mondhatják nekik, hogy először a rokonaidat agitáld meg, hogy menjen be a csoportba, és csak azután gyere énhozzám." 122 A parasztság döntő többsége nem a tsz-propaganda hatására alakította ki véleményét a tsz-ekről és nem az agitáló népnevelők vették rá arra, hogy belépjen a tsz-be. Tapasztalatai ellentmondtak a „szocialista nagyüzemekről" hirdetett tanoknak, a tsz-be lépés motívumai között pedig kezdetben az egyéni érdekeltség (a biztosabb megélhetés reménye), majd egyre inkább a kényszerhelyzet (magas adó- és beszolgáltatási terhek, külső nyomás) volt a meghatározó.

123 RÖVIDÍTÉSEK FM MDP MDP VMB VMT Mg. 0. Földművelésügyi Minisztérium Magyar Dolgozók Pártja Magyar Dolgozók Pártja Veszprém Megyei Bizottsága Veszprém Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya VML P ir. 30.f. MB-ülés XXIII. 16-1. XXIII. 357. a. MOL 2761. 93. cs.