Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Kísérletek a szikes talajok megjavítására és a rajtuk való gazdálkodásra Magyarországon 1933-ig

S. 1936. 83.p. ARANY Sándor szerint az olasz kubikusok által használt diga=gát, töltés szavakra vezethető vissza a magyar digózás szavaink. ARANY S. 1956. 8.p. 34. ARANY S. 1934. 229-p. 35-ARANY S. 1931. 18.p. 36. ARANY S. 1934. 230.p. 37. HILGARD, E. W. 1894. 12.p. 38. Az öntözés veszélyeire is felhívta a figyelmet. Az öntözővíz elpárolgásával nagyobb mélységekből is felhozhatja a talaj mélyebb rétegeiből a káros sókat, illetve az öntözésre használt víz is tartalmazhat sókat, így az öntözéssel, kellő körültekintés nélkül még rontani is lehet a talaj állapotán. U.o. 19.p. 39- A gipsszel történő szikjavítás HILGARD nevéhez fűződik, pedig jóval előtte, még 1839-ben IRINYI felismerte a gipsz javító hatását, csak megállapításai sajnos feledésbe merültek. 40. LANDAU L. 1894. 1044.p. 41. TREITZ P. 1894. 3 p. 42. ZLINSZKY I. 1896. 426.p. 43. U.o. 427-p. 44. CHRIASTÉLYI B. 1894. 120.p. 45. DIÓSSII. 1901. 905.p. 46. ORDÓDY L. 1893. 383.p. 47. KERPELYK. 1895. 1539-P48. INKEY B. 1895. 542.p. 49. ZSILINSZKY E. - TREITZ P. 1924. 8.p. 50. CSERHÁTI S. 1898. 121.p. 51. U.o. 123-p. 52. PÁTER B. 1902. 702.p. 53. Kétféle elképzelés létezett a szikesedés kiújulásának magyarázatára: vagy a felszíni vizek hozzák magukkal a sziksót magasabb területekről, vagy az altalajból kerül újra sziksó a feltalajba, de ezek egyikével sem lehetett maradéktalanul megmagyarázni a szikesek viselkedését. MURAKÖZY Károly, a Központi Vegykísérleti .Állomás mezőgazdasági kémiai osztályának munkatársa állt elő a fentieket magyarázó elmélettel. A lényege az volt, hogy a kovasavas nátriumot (vízüveget) a szénsav megbontja amiből szóda és kovasav keletkezik. A folyamat visszafelé is lejátszódik, vagyis a szóda átalakulása folytonos és ezzel magyarázta újbóli megjelenését. MURAKÖZY K. 1902. 6l0.p. 'SIGMOND több szempontból is bírálta MURAKÖZY elméletét, főként azt, hogy a szik terjedőben lenne hazánkban. 'SIGMOND E. 1923. 68.p. 54. Alapvetően eltérő nézeteket vallottak a szik képződéséről és felosztásáról. TREITZ tagadta az addig elfogadott szik- és széktalajok különbözőségét. A terméketlenség kizárólagos okát a szóda felszaporodásban látta. TREITZ P. 1894. 248.p. 55. TREITZ P. 1896. 946.p. 56. CSERHÁTI S. 1898. 124.p. 57. HERZFELDER D. 1902. 54.p. 58. KOLOSSVÁRY Ö. 1900. 1928.p. 59- 1901-ben, amikor még szivattyúkkal emelték a vizet a területre ritkábban és hosszabb ideig (10-12