Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Kísérletek a szikes talajok megjavítására és a rajtuk való gazdálkodásra Magyarországon 1933-ig

túrmérnöki hivatal feladata volt, de a kísérletek szakmai irányítását a Magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás 1901-ben létesített aradi kirendeltsége végezte. Első vezetője CSERHÁTI Sándor tehetséges tanítványa, GYÁRFÁS József lett. A területet összesen 40, 3-6 kat. holdas táblákra osztották. CSERHÁTI utasítására csak legszükségesebb helyeken végeztek planírozást - a meglévő gyepszövet megtartása érdekében. A szénahordó utak a telep község felöli részén futottak össze, ahol egy hídmérleget állítottak fel a betakarított termény mérésére. Az öntözést csörgedeztető módszerrel oldották meg. A felszíni adottságok ugyan lehetővé tették volna az árasztást is, de a talaj kimosása miatt inkább az előbbit választották.

59 A békéscsabai öntözött szikesek kémiai vizsgálatát 'SIGMOND Elek, a növénytermelési kísérleti állomás kémiai laboratóriumának vezetője végezte. A korábbi gipszezési kísérletek tanulságai vezették arra, hogy egy átlagminta elemzése nem elég a talaj sziksó tartalmának megállapítására.

60 Kezdeményezésére történt meg a békéscsabai rét teljes felvételezése. A talajban lévő sók függőleges eloszlását fúrásonként két rétegből (0-30 cm és 60-90 cm) vett mintával vizsgálták. A különböző rétegekben mért sók mennyiségének és minőségének eltéréséből arra következtetett, hogy a már egyszer közömbösített sziksó újra visszaalakulhat, illetve az alsóbb rétegekből is kerülhet sziksó a feltalajba. Ebben látta az eredménytelen gipszezés magyarázatát. „S éppen ezért - írja 'SIGMOND - a gipszezéstől addig egyáltalán semmi biztos eredményt nem várhatunk, míg a sziksó mennyiségét, eloszlását, mozgását s képződését talajainkban közelebbről nem ismerjük."

61 A talaj kémiai és mechanikai összetételének ismeretében állapította meg, hogy a kötött sziktalajok nem feltétlenül a sziksó miatt nem eresztik át a vizet. Sok esetben az altalajban, 180-210 cm mélyen nem a sziksó, hanem a viszonylag sok agyag és a kevés vázrész miatt található vízzáró réteg.

62 A sziktalajokat két főcsoportra osztotta - SZABÓ elnevezéseit használva - kötött szik vagy széktalajokra és sziksós talajokra. A kötött sziken belül megkülönböztette azokat a talajokat, ahol a sók mennyisége (elsősorban a kénsavas nátrium jellemző ezekre a talajokra és nem a szénsavas nátrium vagy sziksó) a kár közvetlen okozója, és azokat, ahol a kedvezőtlen fizikai Összetétel és a kalcium hiánya miatt eredménytelen a növénytermesztés. A sziksós talajok fő és általános jellemvonását a bennük előforduló sziksó határozza meg. Ez utóbbi főcsoportot is két alcsoportra osztotta, aszerint, hogv

7 kötött, illetve laza összetételűek-e. Mind a nagy sótartalmú kötött szikesek, mind a sziksós talajok megjavítására az öntözést tartotta alkalmasnak. A kalciumhiányos talajoknál is előnyösnek ítélte az öntözést a növények vízigényének kielégítésére, de a kilúgzást megcélzó öntözést már feleslegesnek tartotta. Ez utóbbi talajoknál a gyakorlatban bevált digózást ajánlotta.

63 A szikes talajok különbözősége miatt a javításuk is különböző módszert igényel - írta 'SIGMOND -, „általános szabályt a szikesek megjavítására nem alkothatunk."

64 Amerikai tanulmányútján szerzett tapasztalatok megerősítették a hazai kutatási eredményeket. A gipszezés ott sem terjedt el a gyakorlatban, létjogosultsága csak ott volt, ahol kisebb szikfoltokat kellett megszüntetni.

65 Az állomás munkatársai, DEGEN Árpád, a budapesti központi vetőmagvizsgáló állomás vezetőjének közreműködésével, a szikes rét növényzetét is vizsgálták. Megállapították, hogy a változatos növényzet összefügg a talaj sóinak mennyiségével és minőségével. Az ilyen botanikai felvételek tájékoztató jelleggel információt szolgáltattak a felvett területen a sótartalom folton-