Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

ENZSÖL IMRE: A Mosonmegyei Gazdasági Egylet a dualizmus idején

1874. aug. 25-30-a között Magyaróváron; méhészeti kiállítást rendeztek. 36 A méhészet je­lentős szakág volt a megyében, már a 60-as években alakult egyesületekkel. Majd már az újjáalakult egylet szervezésében került sor 1881 októberében egy nagyobb lélegzetű kiállításra: gazdasági- és kertészeti terménykiállítás, méhészeti kiállítással és kertésze­ti- és méhészeti eszközkiállítással egybekötve. Ez a rendezvény az 1880-ban alakult szőlészeti, borászati és kertészeti szakosztály, valamint az állattenyészési szakosztály keretében működő méhészeti alosztály közös szervező munkájának eredménye. 3 ' 1890-ben a Bécsi Gazdasági Egylet - az OMGÉ-vel szövetkezve - Bécsben általános gaz­dasági és erdészeti kiállítást rendezett. Az egylet megragadta az alkalmat a bécsi vendégszerep­lésre, hiszen Mosón megye terményeinek legközelebbi és legjobb piaca Bécs városa volt. A gyűjteményben bemutatták a megye mezőgazdasági terményeit: szemtermények, széna- és tő­zegfélék, háziipari termékek, borok és a megye gazdasági statisztikájára vonatkozó adatokat. A kiállítás költsége 563 forint volt. 38 A költségek nem voltak hiábavalóak. A Mosonmegyei Lapok 1890/32. száma a "Wiener Landwirtschaftliche Zeitung" nyomán a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik Mosón megye be­mutatkozásáról, az egyesület rendező munkájáról. A kiállítás "szakszerű elrendezésével és vál­tozatos csoportosításával mindenkinek figyelmét lebilincseli ...egészen másképpen néz ki, mint más megyéké. E kiállításban a vízi növények dominálnak. Itt látjuk a nádat, kákát, tőzeget és szénát a gabonatermények mellett. S ha ránézünk Mosony megye térképére ezt természetesnek is fogjuk találni ...a Fertő mellett fekvő megyének egy nagy része mélyen fekvő rétterület vagy vízfenék. Sőtér, a gazdasági egylet alelnöke és Szilassy a m. -óvári gazdasági akadémia tanára bravourral rendezték az egylet kiállítását." A jutalom nem is maradt el. A két rendező közremű­ködési elsőrendű díszokmányt kapott, dr. Sőtérnek pedig az uralkodó személyesen nyilvánítot­ta elismerését a kiállítás létrehozásában való eredményes működéséért. Közvetlen anyagi haszon, hogy a Brüder Hirschfeld Comp, nevű bécsi cég rögtön a kiállí­tás után vételi ajánlattal fordult az egyesülethez, amelyen keresztül a termelők a piaci árnál ma­gasabb áron értékesíthették fehérkukorica és fehérbab termésüket. 39 A hansági termények iránt is érdeklődés mutatkozott. Ezek a kézzelfogható eredmények igazolták, hogy az egylet ve­zetősége jó üzleti érzékkel döntött a részvétel mellett, és érdemes más hasonló rendezvényeken is bemutatkozni. Hasonló erkölcsi és üzleti sikert hozott 1893 októberében Budapesten a VI. országos sör­árpa-kiállításon való részvétel. Az egylet a neves illmici árpából állított ki egy kollekciót (Illmic a Fertő-tó partján fekszik), amelyet az OMGE által alakított bíráló bizottság díszoklevéllel tün­tetett ki, és a megrendelések sem maradtak el. A kollekciót Cserháti Sándor akadémiai tanár, a magyar növénynemesítés nemzetközileg elismert szaktekintélye, állította össze. 40 E sikerek után érthetetlennek tűnik, hogy 1895-ben amikor az OMGE felhívta az egyletet is, hogy a millenniumi kiállításon a többi gazdasági egylettel közös pavilonban mutassák be az egyletnek a mezőgazdaság előmozdítására kifejtett tevékenységét - az egylet szűkös anyagi hely­zetére hivatkozva úgy határozott, hogy ebben nem vesz részt. A részvétel kb. 300 forint költsé­get jelentett volna, ami semmiképpen sem indokolja a távolmaradást. Az egylet vagyona ugyan­is 1895-ben, ha szerény mértékben is (800 forinttal), de 1894-hez képest gyarapodott. 41 A

Next

/
Oldalképek
Tartalom