Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

OROSZI SÁNDOR: Fehértemplom helység szerepe a magyar erdészeti igazgatásban

ta legnagyobb bizalommal viseltetik."

31 (Hogy mégis voltak, lehettek komolyabb feszültségek, azt az első világháború alatti, illetve utáni események mutatják, de ezek vizsgálata tárgyunktól messze elvezetne.) Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az állami erdőkezelés sem boldogult az erdő- és legelőterületek egyértelmű, állandó elkülönítésével és ezzel összefüggésben a kopárok befásításával. Itt nagyobb, az erdészeti szervezetet jóval meghaladó érdekek, gazdasági és társadalmi indulatok feszültek egymásnak és játszottak szerepet. A fehértemplomi erdőgondnokság munkatársai ennek ellenére a kopárfásítási feladatok megoldásában is értek el eredményeket, de a sikeres fásítást nem mindig tudták itt sem megvédeni a legeltetéstől. Az ország közvéleménye az 1910. és 1912. évi dél-magyarországi árvizekkel kapcsolatban figyelt fel ezekre a problémákra. A fehértemplomi államerdészeti szervezet különlegességét az adja, hogy ez volt az első erdészeti szervezet, ahol egy állami erdőhivatal (-gondnokság) az állami kezelésbe vett erdőnek nemcsak a szakmai irányítását, hanem a teljes gazdálkodását (tehát a pénzkezelését is) végezte. (A másik ilyen szervezet, a naszódvidéki - szintén volt határőrvidéken alakult - erdőigazgatóság csak 1890-től működött.

32

) Ezért Fehértemplom a hazai erdőgazdálkodás történetében tényleg megkülönböztetett szerephez jutott. Fehértemplomi képeslap a századfordulóról (Gyökér István gyűjteményéből)