Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

TAKÁTS RÓZSA: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez. II

kazánnal felszerelt műhelyében 4 segédmunkást foglalkoztatott. (MAGYARORSZÁG a bécsi 1873as II. k. V. csop. 165, 415. folyószám) 93- Vidéki gyárak: - Bezerédj Adél hidjai vállalatán kívül; - Varga Elek, Pécs. Selyemtenyészde és fonoda. Alapítás éve: 1867. Az olasz és japán fajta tenyésztésére beállt üzlet évi termése 224-280 kg volt, 10-15 segédmunkást foglalkoztatott, fonógyára 7 gőzgéppel és egy gőzkatlannal volt ellátva. 112 kg nyersselyem-termékét Bécsben és Görzben értékesítette. A fonodatulajdonos korábbi díjaként említik, hogy az 1870. évi Grazi Általános Kiállításon bronzérmet nyert selymével. Radulovits Helén fehértemplomi fonodája; - Kraetschmar C.A. rimaszombati fonógyára. (MAGYARORSZÁG a bécsi, 1873-as... II. k. V. csop. 84, 86, 88, 91. folyószám) 94. Kostök - erszény vagy dohányzacskó, selyemmel, gyönggyel kihímezve. A kos herezacskójából vagy kisebb állatok (pl. macska, hörcsög, vízimadarak) bőréből készítették. 95. MAGYARORSZÁG a bécsi 1873-as... II. k. XXI. csop. 203-2lO.p. 96. ü.o. 199-200.p. I.rész. 97. BOLLE János: Rövid útmutatás a selyemhernyó okszerű tenyésztésére, Bp. 1882, 17.p. 98. VISZKOCSILLI. m. 8-9. p. és SELYEMTENYÉSZTÉSÜNK és..., 1896: 8.p. - Rekeszpetéztetés: A legszebb gubókat un. karfákba (drótszálak közé) helyezik. Amikor a báb pillévé alakul, kirágja magát és párosodik. Minden pillepárt külön tüllzacskóba helyeznek, a nőivarú itt lepetéz. Az elpusztult pülepárt (később csak a nőstényt) mozsárban összetörve, vízzel vegyítve, mikroszkóppal megvizsgálják és ha felfedezhető benne a szemcsekór, a petékkel együtt megsemmisítik. 99. Dr. SZALAY László ugyanezt a fajtát ..magyar fehérgubójúként" említve, megjegyzi: „Nevezetes volt rezisztenciája a kórokozókkal és a nagyon káros hőmérséklet-ingadozásokkal szemben. A gubó nem volt egészen fehér, talán inkább vajszínűnek volt mondható. Gubója középnagy, tömör, kissé befűzött (enyhén piskóta alakú) volt. A fonál legombolyítása keüően meleg vízben áztatva, könnyen, gyorsan ment." 100. Ilyen stílusban fogalmazták meg a MAGYARORSZÁG selyemsodró ipara ... című tanulmányban (10. p.). Valójában: "A szekszárdi fonoda, szövődé és festődé létesítésére 1879. január l-jétől 10 évi időtartamra kötött szerződést a kormány Albano Deila Donna és Vasváry Béla olasz alattvalókkal. ... Csakhamar kiderült, hogy a vállalkozóknak a gyár felállítására és üzembehozására sem tőkéjük, sem hitelük nem volt. A következő év nyarai tetemes adósság hátrahagyásával már távoztak is." (FENT I. Lm. 73-74. p.) 101. VISZKOCSILL Lm. 8-10.p. és MAGYARORSZÁG selyemtenyésztése és... (1910): lO.p. 102. GELLÉRI 1885: l60-l62.p. 103. GELLÉRI 1876: 12.p., 134.p.- Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1880-ban hozott rendelete ismét felhívta a felekezeti és községi tanügyi hatóságokat, hogy területükön a természettan tanításáiak keretében ismertessék meg a gyermekekkel a selyemtenyésztést, "különösen ott, ahol a bor. dinnye és a szőlő megterem", tehát a selyemtenyésztés feltételei adottak. (VISZKOCSILL Lm. 136-I37. p.) A népiskolák mellett iskolakertek létesítését rendelték el, s ezekben a nyári hónapokban a selyemtenyésztés gyakorlatban való oktatását. (TAKÁCS Imre: Magyarország földművelésügyi közigazgatása ... 1867-1918. Bp. 1989, 150. p.) 104. A szakbizottság tagjai: Bernáth Dezső, Korizmics László, Lukácsy Sándor, Mórocz István, Nagy György, Tormay Béla, Wenckheim László voltak. (Az OMGE alapszabályai. Tagjainak névsora, 1876.)