Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

BALÁZS GYÖRGY: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 18-19. században

17. DR. BULLA B. 1962. p. 197. A szélerősség évi menete: viszonylag csendes tél után tavasszal megerősödik, ez a szelesebb időszak benyúlik a nyárba, majd a nyár vége, s a koraősz szélcsendes. Évente átlagosan 60-70 a viharos napok száma (a szélsebesség nagyobb, mint 15 m/s), uo, p. 199. 18. TAKÁTS S. 1961. 125. p. 19. LAMBRECHT K. 1911. p. 11. 20. PONGRÁCZ P. 1967. p, 183., MENDELE F. - NÉMETH B. F. 1967. p. 209-230.. JUHÁSZ A. 1991. p. 187. 21. Ans NIJHOF-de KNEGT - D. H. NIJHOF, 1989- p. 293-304. 22. Id. TONKS. 1979. 23. iNemzeti Gazda 1814. 154. p. „Hollandia Szélmalom' Kismássa (modellé)... a' Kismás árra, itt helyben, a' Bétsig való költöztetésen kívül. 150 BB bécsi betsü) forint." A holland típusé szélmalom ügyét a Nemzeti Gazda is szorgalmazta, ugyanebben az évben olvashatunk „A Hollandiai szélmalom' mellyékes dítséretéről" p. 188. 24. GÁTHYJ. 1832. 69-75. p. 25. Hollandiában a bakos szélmalmokat a 16. század közepétől kezdte felváltani az ún. „hollandi" típusú szélmalom. JUHÁSZ A, 1991. p. 188. 26. Ans NIJHOF de KNEGT - Dick NIJHOF, 1989. p. 298. A magvar szélmalom-terminológia minden fordítható tetőszerkezetű szélmalmot „hollandi" malomnak ismer. 27. GYÖRFFY I. 1920. 230-231. pp. v. ö. BORDÁS Attila felvetését az esetleges dalmáciai átvételről: BORDÁS A. 1989. p. 769. A lengyel malmok történeti áttekintését ld. BARANOWSKI, B. 1977., A román malmok rendszerezését ld. BUCUR, C. 1979. p. 111-181. 28. A népességszám emelkedése a 17-18. század fordulóján keletkezett összeírások vizsgálata alapján minden megyénél kimutatható, részben a természetes szaporodásnak, részben a betelepüléseknek köszönhetően helyenként igen magas. DÁVID Z. 1962. p. 217-257. 29. ZOLTAI L. 1935. p. 77. 30. SCHERER F. 1938. I. p. 393. 31. SCHERERF. 1938.1. p. 395. 32. KELLER, A. G. 1969. p. 227., BALÁZS Gy. 1987. p. 409-416. 33. BALÁZS Gy. 1987. p. 440. 34. PONGRÁCZ P. 1967. p. 209-214. 35. Összesített adatok az OL Festetics család birtokgazdálkodással kapcsolatos anyagából (1719-1943) a P 235. 106. cs. és a P 275. 107-109-110-111. cs. haszonbérbe adási szerződések alapjai. 36. ENDREI W. 1961. p. 110. 37. „Nyóltzadszor: Hogy pedig midőn szorgos az őrlés, gondviseletlenségből üressen a' Kerekek ne járjanak, ... mindenik kerékre valami jelttsengő függesztessen. HANGWITZ, H. W. - MANAG ETTA J. J. 1755. 38. Id. később GAßNER Theofil munkásságát: az alulhajtó szárazmalom és az ún. „szárnyas vízimalmok" elterjesztése terén. 39. TÖRÖK J. 1780. p. 98-99. 40. KÁROLYI Zs., 1973. p. 44. 41. TENKB. 1936. p. 10.