Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

MÁRTHA ZSUZSANNA: A gyöngytyúk eredete és adatok 1945 előtti hazai tartásáról

A GYÖNGYTYÚK EREDETE ÉS ADATOK 1945 ELŐTTI HAZAI TARTÁSÁRÓL Martha Zsuzsanna A vad gyöngytyúk Afrikában, Madagaszkáron és Dél-Amerikában él. Számos alfaja ismert, ezek nagyságban, formában, színben különböznek egymástól.

1 Van keselyűfejü gyöngytyúk is, amely Afrika bozótos sztyeppéin és félsivatagjain őshonos, olykor nagy csapatokban kóborol, napokig bírja a szomjazást. A gyöngytyúkot a Földközi-tenger mellékén élt valamelyik földművelő nép Kr. e. 1000 körül háziasíthatta. Domesztikáltsága a többi tyúkénál ma is alacsonyabb fokú.

2 Görögországban, ahová SZOPHOKLÉSZ szerint Észak-Afrikából került, ARISZTOTELÉSZ idejében, akitől elnevezése (Meleagris) származik, háziszárnyasként már ismerték. Minthogy drága volt, Izisz istennőnek csak a gazdagok áldozhatták, a szegények helyette ludat áldoztak.

4 A Római Birodalomba a Karthago körül dult pun háborúk idején hozták, de Görögországból is átkerülhetett oda. Ábrázolása római fürdők mozaikjain és egy pompeji freskón szerepel. MARCUS TERENTIUS VARRÓ szerint a gyöngytyúk főként az Ínyencek asztalára került,

5 a rómaiak nagy lakomáinak leírásában a gyöngytyúkról is olvashatunk, PETRONIUS írja: „csiklandozza az ínyt az Afrikából szerzett gyöngytyúk, a Colchis-adta fácán, mert nem köznapiak".

6 A római birodalom hanyatlásával a gyöngytyúk eltűnt Európából. 1500 körül portugálok hozták vissza. Rövid idővel azután, hogy KOLUMBUSZ Kristóf újra felfedezte Amerikát, portugál hajósok Guineából vitték az Újvilágba, angol neve guinea-fowl. Háziasítása tehát térben és időben egymástól távol történhetett. A háziasított gyöngytyúk nagyobb, súlyosabb, mint a vadon élő őse. Magyar elnevezése német mintára (Perlhuhn) alkotott tükörszó. 1750 előtt a német név még nem bukkant fel, tehát lehet, hogy a magyar nyelven először 1780-ban előforduló szó a némettől függetlenül, vele azonos szemlélet alapján keletkezett.

7 Szakirodalmunkban a gyöngytyúkkal azonos értelmű a gyöngyös elnevezés, amelyet a tájszótár gyűjtése idején Csongrádon és Gyulán jegyeztek fel. Egykor "pharao-tyúk"-nak is nevezték, ami feltehetően az olasz kifejezésből (faraona) került szakirodalmunkba.

9 A Magyarországon legelterjedtebb kékesszürke vagy közönséges gyöngytyúk alakja más, mint a többi tyúkféléké. Széles háta domborúan hajlott, rövid farka lefelé görbült. Nyakán sörteszerű fonalas tollak láthatók. Fején szarusisakot visel, amelyet a nép csákónak nevez. Csőre csontszínű, feje felül piros, alul egy-egy kékes-fehéres színben játszó piros szakállebenyt visel. A nyak és a törzs felső részén tollazata pettyek nélküli kékesszürke, tömött tollazatának többi része gyöngyszerű pettyekkel díszített