Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

BARTOSIEWICZ LÁSZLÓ: Takács István (1954-1993)

TAKÁCS ISTVÁN (1954—1993) 1993. március 14-én meghalt Takács István archeozoológus, a Magyar Mezőgazda­sági Múzeum főigazgató-helyettese. Takács István középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban és a budapesti Árpád Gimnáziumban végezte. Archeozoológusi pályafutását az érettségi után, Matolcsi János asszisztenseként kezdte a Magyar Mezőgazdasági Múzeum csont­tárában 1972 szeptemberében. Az első esztendők során szívós munkával sajátította el szakmánk gyakorlati fogásait a nemzetközileg elismert „Matolcsi Gyűjtemény" leltá­rozása és rendszerezése során. Formális tanulmányait 1976-ban egy restaurátor tanfo­lyam elvégzésével folytatta. Sokoldalú elméleti és gyakorlati tudását több kiállítás tervezésében és kivitelezésében kamatoztatta. Ezek közül kiemelkedik a Múzeum lóte­nyésztés-történeti és a háziasítás folyamatát bemutató állandó kiállítása. A második világháború utáni második archaeozoológus nemzedék több európai tag­jához hasonlóan, mestere tanácsára István is halcsontok határozásával kezdett foglal­kozni. Ezirányú tudományos kutatómunkáját már megalapozta az a mérnöki oklevél, amelyet időközben a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolán szerzett 1979-ben. Diploma­munkáját — új szakmai érdeklődése jegyében — a harcsa növekedéséről és fejlődésé­ről írta. Matolcsi János kerek tíz esztendeje bekövetkezett halála után a Csonttár vezetése a nyilvánvalóan legrátermettebb jelöltre, Istvánra hárult. Ekkor már nagyobb ásatások csontanyagán is önállóan dolgozott. Munkásságának időrendi határait a római kor és késői középkor határozta meg. Ichthyológiai szakirányulásának köszönhetően a nyolcvanas évek közepére elfoglal­hatta méltó helyét a Nemzetközi Archaeozoológiai Tanács halcsontokkal foglalkozó munkacsoportjában. A szervezet yorki (1987), stora kornöi (1989) és schleswigi (1991) konferenciáin nagy sikerrel vett részt. Kemény munkával fejlesztett német és angol nyelvtudásának is köszönhetően immár egy szélesebb, nemzetközi kutatóközösség egyen­rangú és közkedvelt tagjává vált. István életének nagyobbik felét a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Csonttárának szentelte. Matolcsi János örökségét tudatosan vállalva mindenkor munkahelye érdeke­it tartotta szem előtt. Több mint két évtized személyes és közéleti tapasztalataival tar­solyában vállalta el a Múzeum főigazgató-helyettesi munkakörét 1992 decemberében. Ebben a munkakörében egyik legközelebbi terve az volt, hogy a gazdag múzeumi gyűj­temények számítógépes nyilvántartásának kiépítését segítse. István több szervezetben tevékenykedett. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körén kívül részt vett a Nép­vándorláskor Fiatal Kutatóinak Közösségében, az Archaeometriai Munkabizottságban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom