Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

KURUCZ GYÖRGY: Magyarország és az angol-osztrák kereskedelmi kapcsolatok a XVIII. század közepén

zai ipar, s a gyenge minőségű cseh, morva, osztrák áruk felvevőpiacává vált az ország, hanem a jobb minőségű angol áruk sem jutottak el a magyar vásárlókhoz. Magyarország számára azzal a további negatív következménnyel járt a kereskedelmi szerződés elmaradása, hogy az egyetlen szóba jöhető kiviteli cikk, a magyar bor sem jutott el a szigetországba. A hazai bortermelők így alapvető értékesítési lehetőségtől estek el. Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy London számára ez idő tájt nem volt életbe vágó kérdés a piacszerzés Európában. Ekkor még Észak-Amerikát is birtokolták, s India meghódítása további gazdasági előnyöket kínált. Változás csak a XVIII. század végén következett be, amikor a francia háborúk nyomán nemcsak politikai és katonai téren, de gazdasági tekintetben is szükségesnek látszott Bécs és London együttműködése. Ez egybeesett azzal, hogy Nagy-Britannia fokozatosan nyerstermékek, gabona, és egyéb mezőgazdasági cikkek Európából történő behozatalára szorult. JEGYZETEK 'NAGY. K. 1973. Lásd még a londoni PRO egyél) iratait: SP 52/27. Sí' 52/95. További adalékkal s/.olgál azoxí'ordi Bodleian 1 .ibrary kéziratos gyűjteménye: MS Ashni. I I 10 1.12. A jelzett iratok regesztáit lásd: KI Rt ('/.. Gy. 1992. 172.. 585. 2

KROPLL. 1898. 237., KROPP" L. 1899/b. 50.. KROPP I. 1899/a. 49-50. 3

WENZEL G. 1808.214-21 5. 4

TAKÁTSS. 1897/b. 372-373. TAKATS S. I 809. 343-367.. 3

(

) 1 -412.439-464. 5

TAKÁTS S. 1897. 305-309. 6 A ma^'arr^zieméssazerdélyúvganychálososnásüIIollamUánuk. 1897.521 -524.

1AKATSS. 1903.97-1 52., V.O.: HECKENAST G. 1989. 119-120. A magyar higanyt egyébként a Kelet Indiai Társaság importálta Amsterdamból.v.o.: BL, Add. 35545 f. 137. 7

KŐSZF.GIIYS. 1898.46-48. 8

KROPF L. 1921. 1 18-142. Clements jelentésének egy példánya a londoni PRO-ban: SP 35/7 item 64. 9

TAKÁTSS. 1899.403. IO

SRO,GD 220/6/1 191/21/TAKATS S. 1899.403. '^P'P.STA. 1916.239-266., IX "KI IART F. 1922. 179-183., EMBER Gy. 1975.796-896. 12

THALI.ŐCZY I.. 1884.95. L3

BFLITZKYJ. 1932.97. 14

RÓNAF. 1935. 12-13. 1 5 RÓNA É. 1938.47-51. RÓNA idézi: I IFYI.YN, P. 1621 .Hasonló leírás található Abraham ORTEI II S kisebbik földrajzi leírásában, melyet 1601 -ben jelenteitek meg angolul Londonban.

s ennek 1602-es kiadása részletes kiegészítéseket tartalmaz Magyarország természeli gazdagságáról. HFYI.YN valószínűleg ezl a kiadást másolta. Erdély gazdagságát emeli ki egy másik munka: MERCATOR. 1635. SZAMOTA I. I 891. BROWN F. feljegyzéseit SZAMOTA franciából fordította. Az utazó eredeti kéziratán BI. kcziratgyűjteményében: Sloane 191 1-13. 17

EB 1910-191 1.43.. RÓNA F. I 936. 11-12. I R SZÉKELY Gy. 1968. 1-31. ENDREI W. 1970.288-299. ENDREI W. I 974. 785-806..SZÉKFLY (iy. 1 975. 765-792. 1 SZÉKELY Gy. 1968.27. v.o.. PFJÉRPA TAKY L. 1885.227..437..M1CHNAYP:.-LICIP\1;R P. 1845.212213.