Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

BÁNYAI JÓZSEF: Magyarország részvétele a lipcsei nemzetközi vadászati kiállításon

elbírálásához, mondván, azt a legtöbb vadász elismeri. Megfogalmazódott az a kívánság is, hogy minden ország a maga részéről díjazzon, premizáljon, és a legjobb trófeák azután a rekordtrófea címért egy szorosabb versenyben vegyenek részt.

2 1930. február 14-én NADLER Herbert, a Nemzeti Vadászati Védegylet ügyvezető alelnöke, telefonon értesítette a múzeum igazgatóságát, hogy a Védegylet február 13-i ülésén megválasztotta bizottságát; gróf RÁDAY Gedeon, báró PRONAY Gábor, felsőőri NAGY Pál, nemeskéri KISS Géza és NADLER Herbert személyében. A bizottság már másnap, február 15-én ellátogatott a múzeumba, hogy kiválassza a kiállításra szánt múzeumi tárgyakat. A múzeum vezetősége ugyanakkor CLEMENT Károly főerdőtanácsost bízta meg a kiállítás rendezésével. 1930. február 15-én szombaton délelőtt 11 órakor PAIKERT Alajos miniszteri tanácsos, múzeumi igazgató vezetése és elnöklete alatt gróf RÁDAY Gedeon, báró PRÓNAY Gábor, nemeskéri KISS Géza és NADLER Herbert a Védegylet kiküldöttei, továbbá CLEMENT Károly, illetve TOBORFFY Géza dr. — mint a kiállítás múzeumi résztvevői — megtekintették a vadászati osztályt. Ekkor válogatták ki és vették jegyzékbe a lipcsei kiállításra szánt muzeális anyagot. A résztvevők ezután PAIKERT igazgatóval megbeszélést folytattak, melynek befejezéseként PAIKERT a következőket mondta: „A muzeális tárgyak végleges kiválasztása csak akkor történhetik, amikor a trófea anyag legnagyobb része együtt van, mert akkor látjuk csak miképpen tölthetjük meg ízlésesen és hatásosan a rendelkezésünkre álló területet." Néhány nappal később, február 21-én LUCHS főhadnagy levélben elküldte a kiállítási csarnok tervrajzát, melyet annak idején báró PRÓNAY Gáborral együtt választottak ki. A helyiség 350 m

2

, a falfelület 39 folyóméter, az oldalfalak 9 m és a térelválasztó falak egyenkint 4 méteresek voltak. Egy héttel később azonban a német rendezőség közölte, hogy a magyar részlegnek előnyösebb helyet jelölt ki, miután egy csoportba helyezték el hazánkat Európa legjobb „szarvasvadászati területeinek" birtokosaival. így azután a meghívott országok számára biztosított hely nagyobbik felét a magyar vadászati csoport kiállítási tárgyai foglalhatták el. A felület ugyanis 400 m , a falfelület 81 folyóméter volt. A fennmaradó helyen Románia (332 m ), Csehszlovákia (222 m

2

), Jugoszlávia (155 m

2

) és végül Bulgária (105 m

2

)-n osztozott. A németek a változtatást a következőkkel indokolták: „Azért változtattunk a terven, mert jobbnak tünt számunkra, hogy a tervben feltüntetett országokat a német vadászati kiállítással együtt mutassuk be, hogy a vadászok megfelelő összehasonlítást tudjanak tenni." PAIKERT Alajos igazgató február 26-án jelentette a földművelésügyi miniszternek, hogy a vadászati kiállítás magyar csoportjának rendezési feladatait átvette, mivel azonban a miniszter és az egyiptomi kormány óhajára a közeli napokban Kairóba utazik — és az őt helyettesítő SAVOLY Ferenc dr. igazgatóhelyettes a múzeum vezetésével lesz elfoglalva — a lipcsei kiállítás rendezési és megnyitási munkáival CLEMENT Károly főerdőtanácsost bízta meg, „...kit úgy az erdészeti és vadászati kérdésekben való tájékozottsága, mint kiállításrendezési ügyekben való gyakorlata és szakértelme ezen megbízatásra a legteljesebb mértékben alkalmassá tesz." Az anyag összegyűjtésével és leltározásával a múzeum vezetősége TOBORFFY Géza doktort bízta meg.