Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

FARKAS GYÖNGYI: Telepítések és a földbirtokviszonyok átalakulása Bácsbokodon (1945-1949)

A kitelepíteti németek után kb. 1.350 kat. hold (783 hektár) földterület maradt hátra, aminek kiosztásáról a Betelepítő Bizottság döntött 1947 szeptemberében. Kb. 610. kat. holdat (354 hektárt) juttattak 150 helybeli és telepes lakosnak, akik közül több mint 60-an már 1945-ben is részesültek földjuttatásban. 248 kat. hold (144 hektár) földet kaptak a Felvidékről áttelepített magyarok és kb. 500 kat. holdat (290 hektárt) kishaszonbérletbe adtak ki. A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény végrehajtása során 1947-ben 25 felvidéki család (98 fő) érkezett a községbe. A 98 személyből 33 volt földműves, 2 fűszerkereskedő, 1 tanító, 3 tisztviselő, 2 nyugdíjas, a többi asszony és gyermek.

38 A nekik juttatható földterület nagysága a 15 kat. holdat nem haladhatta meg, hiába rendelkeztek Csehszlovákiában ennél nagyobb földbirtokkal. A volt parasztbirtokosok maximálisan 15 kat. holdat, a földnélküliek pedig a telepítés helye szerinti átlagos megyei juttatásnak megfelelő nagyságú mezőgazdasági ingatlant kaphattak. A 25 Bácsbokodra letelepített család közül heten kaptak 15 kat. hold szántót és még 1 -2 kat. hold szőlőterületet. A Felvidékről áttelepítetteknek 19 községi lakóházat és 2 tanyát, helybelieknek és telepeseknek 40 házat és 9 tanyát juttattak. Juttatásban részesült még a földművesszövetkezet, az ipartestület, 2 házat kapott a község és egyel a telepfclügyclő. Összesen 75 lakóépületet osztottak ki. Az elszállított 202 személy csak egy része volt a kitelepítési rendelet értelmében áttelepülésre kötelezetteknek. A többiek sorsa továbbra is bizonytalan maradt. 1947. október 28-án újabb rendelet jelent meg a magyarországi német lakosság kitelepítéséről,

40 amely leszűkítette az áttelepülésre kötele/ettek körét, viszont az így mentesülő lakosság rovására szigorú vagyoni korlátozásokat rendelt el. A rendelet annyiban módosította az 1945. évit, hogy nem kellett kitelepíteni azokat, akik az 1941. évi népszámláláson német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallották magukat. Felmentették továbbá azokat az ipari-, bánya- és mezőgazdasági munkásokat, akiknek 1946. április 1. előtt is ez volt a főfoglalkozásuk, ha nem voltak a Volksbund vezető tagjai, nem léptek be önként az SS-be és magyarosított nevüket nem változtatták vissza német hangzásúra. Mezőgazdasági munkásnak csak azt lehetett tekinteni, akinek földtulajdona a 3 kat. h.-t, vagy annak kataszteri tiszta jövedelme a 36 aranykoronát nem haladta meg. Mentesítették a községben „nélkülözhetetlen" kisiparosokat is, amennyiben német nemzetiségük miatt lettek volna kitelepítve. A rendelet alapján a kitelepülésre kötelezettek és a különböző címen felmentettek névjegyzékét a belügyminisztérium által kiküldött 3 tagú bizottság állította össze. Bácsbokodon 1.016 személy ügyét vizsgálták meg, tehát valószínűleg ennyien lehettek rajta az 1946 nyarán készíteti kitelepítési listán. A névjegyzékek szerint 334 személy tartozott a kitelepítendők közé, akik közül 262 főt (az 1947 szeptemberi névjegyzék még csak 202 nevet említ!) már a rendelet megjelenése előtt kitelepítettek. 116 személyt mentesítettek azon az alapon, hogy a népszámláláskor német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségű-