Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

HAMAR ANNA: A gazdatiszti elit és az érdekképviselet

években felerősödtek. A mérsékeltebb szárny továbbra is az OMGE-vei való együttműködésre, a kormánypárti képviselők támogatására kívánt építeni. Megpróbálták — bár nem sok sikerrel — elfogadtatni álláspontjukat az OMGE-val. FABRICZIUS Endre, az Egyesület alelnöke, az OMGE titkára hangoztatta, „...egy erős gazdatiszti kar létérdeke a nagybirtoknak és a kötött birtoknak, egyik feltételezi a másikat. Ha az egyik meginog, akkor vége a másiknak." Nem sok sikerrel járt az a felhívás sem, hogy a gazdatisztek azon képviselők választását támogassák^akik aláírt nyilatkozatban vállalják a gazdatiszti kívánságok parlamenti képviseletét. Az a mozgástér és eszköztár, amit a mérsékelt csoport megengedhetőnek és elfogadhatónak tartott, szemlátomást nem működött. Ennek megfelelően a „hármas kívánságból" csak a nyugdíj kérdésének következetes végigvitelét javasolták az igazgatóválasztmányban. És talán ez volt az a pont, amikor a vezető szerepükre kimondták a halálos ítéletet.

24 A radikálisok először azt kérdőjelezték meg, képviselheti-e egy kicsi elit csoport emberek érdekeit úgy, hogy ezen emberekre nem támaszkodik. Addig nem lehet érdekképviseletről beszélni, míg nincsenek megszervezve a gazdatisztek, nincs kiépítve az érdekképviselet szervezete. Első lépésben a gazdatiszti körök hálózatát kell létrehozni, és ezekre támaszkodva kell és lehet az érdekképviseleti munkát továbbítani. A különálló gazdatiszti egyesületeket (az újakat és az elszórtan létező Gazdatiszti Köröket) egyesíteni kell az Országos Egyesülettel. A gazdatisztek nem ismerik fel érdekeiket, ezért a szervezésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mint eddig. Támadták a vezetőség erőtlen fellépését az egyre növekvő munkanélküliség miatt is (A vezetőség csak 75 állást jelentett be, holott 1500 munkanélküliről tudtak). A mérsékeltek az eddigi kudarc okát nem a szervezettség hiányában, hanem a gazdatiszti kar szalmaláng mentalitásában látták.

25 Az elit belső harcából fokozatosan a radikálisok kerültek ki győztesen, bár a vezető szerep látszólag még a mérsékelt csoporté maradt. A gazdatiszti körök szervezése felgyorsult és az elkövetkező időben megnőtt a befolyásuk az Egyesületen belül. A gazdatiszti körök területi elhelyezkedése a dunántúli nagybirtok főtisztjeinek egyre erősödő szerveződésére utalt.

26 Nyomásuknak a mérsékelt szárny nem tudott ellenállni. Az 1932-ben megtartott országos nagygyűlésen elfogadták az önálló, hatósági jogkörrel felruházott gazdatiszti kamara követelését, és megbízták a vezetőségét a tervezet elkészítésével.

27 4. Az 19 3 2-es törvénytervezet és az elit harca A földművelésügyi miniszterhez felterjesztett törvénytervezet alapjaiban különbözött a korábban megfogalmazódó követelésektől. Az Egyesület tervezete a „gazdatisztek jogviszonyáról, a Gazdatiszti Kamaráról és a Gazdatisztek Nyugdíjintézetéről megalkotandó törvényjavaslathoz" másként határozta meg a gazdatiszt fogalmát, mint az 1900. évi gazdatiszti törvény. A törvény a gazdatisztet olyan foglalkozási csoportnak tekintette,