Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)
TAKÁCS IMRE: A magyar földművelésügyi igazgatás alsó- és középfokú szerveinek létrehozása és működése a dualizmus korában
16 A vármegye felügyeleti jogkörében a jóváhagyásra szoruló ügyeken kívül akkor avatkozhatott a község belügyeibe, ha az a vármegye közbenjárását igényelte, illetve a közigazgatás vagy a közbiztonság érdeke azt megkövetelte. 17 A főispáni kinevezés alá nem eső tisztivselőket a törvényhatósági bizottság közgyűlése választotta meg hat-hat évre. 18 A főispán azonban sem a meg nem szavazott adók behajtását, sem a meg nem ajánlott újoncok kiállítását kívánó kormányrendeletek végrehajtására kivételes hatalommal nem volt felruházható. ^A törvényhatóságok fölötti kormányfelügyelet eredetileg csak a jogorvoslati kérelemmel megtámadott közigazgatási határozat, intézkedés hatályon kívül helyezésére vonatkozott, utóbb azok megváltoztathatására is kiterjesztették nemcsak a jogi. hanem a célszerűségi megítélés szempontjából is. 20 Mivel számos község feküdt a vármegye földrajzi területén, célszerűnek bizonyult annak kisebb közigazgatási egységekre, járásokra osztása. Ezek élén a vármegye külszolgálati hatósága, a főszolgabíró állt. A nagy- és a kisközségek közvetlenül neki voltak alárendelve, a községek magasabb típusa, a rendezett tanácsú városok azonban kívül álltak a járási köteléken. A főszolgabíró hatáskörét törvény nem rögzítette, a gyakorlatban az széles körű volt. Utasításait az alispántól kapta. A járás területén minden intézkedést — akár a központi kormányzat, akár a vármegye kezdeményezte — 6 foganatosíttatta a községekkel. Beleszólása volt a megerősítést kívánó községi ügyek intézésébe. 21 SIKF. 1968. 22 HALÁSZI. 1914. 139.p. 23 Az Országos Gazdatanács szakvéleményadása gazdaságok berendezésére, üzemtervek készítésére, vetésforgók beállítására vagy módosítására, eladó, bérbe adó birtokok értékbecslésére, hasznonbérszerződések tervezetének készítésére, a gazdasági számvitel berendezésére, a számadások felülvizsgálására, új állattenyésztési üzemágak bevezetésére, állatfajták megválasztására, állatbeszerzési forrásokra, tejgazdaságok berendezésére, takarmányozási kérdésekre és hasonlókra vonatkozott. 24 Közvetlen szervezeti kapcsolat csak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942:XV1. tc. végrehajtása során a községi gazdasági elöljárói szolgálat rendszeresítésével jött létre a községek és a földművelésügyi szakigazgatás között. 25 A törvények, a kormány- és a miniszteri rendeletek, valamint a vármegyei szabályrendeletek végrehajtásáért nagy- és kisközségekben a bíró és a jegyző együtt, rendezett tanácsú városokban a polgármester volt elsősorban felelős. 26 PÓKAYD. 1900. 1379. p. IRODALOM ALSÓ László 1925. A községjegyző jogállása. Budapest. BALOGH Artúr 1914. A közigazgatás államosítása. I—II. A. Folyóirat. Budapest. BEDŐ Albert 1882. Az erdészeti ügyek közigazgatási kezelése hazánkban. Budapest. BONCZA Miklós 1914. A közigazgatási bizottság a reformban. MK. Folyóirat. Budapest. CONCHA Győző 1884. A közigazgatási enquête. MI. Folyóirat. Budapest. CSIZMADIA Andor 1968. A közigazgatási bizottság a polgári államszervezetben. In: Jogtörténeti tanulmányok II. Szerk.: CSIZMADIA Andor. Budapest. CSIZMADIA Andor 1976. A magyar közigazgatási fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest. DAMBROVSZKY Imre 1922. Szabályrendeleti jog. Budapest. EGYED István 1929. Vármegyei önkormányzat. Budapest.
