Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

TAKÁTS RÓZSA: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez

selyemügyi" bizottságok alakultak. 1811-ben a budai központi selyem tenyésztési bi­zottmány élén JÓZSEF NÁDOR állt. 72 Már a század elején érdekes fajtakísérleteket folytattak. 1808-ban a bánsági, majd 1811-ben a magyar határőrezred kerületében megkísérelték a selyemhernyók szabad ég alatti tenyésztését. 1827-ben DE LA PORTA grófnő főfelügyelősége idején ismét „50 ezer hernyót neveltek a szabadban, s ezek közül 10 ezer június 15-ig magát a fá­kon már befonta". 74 Bár a kísérletet sikeresnek minősítették, a végső következtetés szerint ez a módszer az éghajlat miatt nem célravezető. 1930-ban gr. SZÉCHENYI István Hitel c. müvében még így sommázhatta a múltat: ,A szederfa-ültetésrül, selyembogár-tenyésztésrül József Császár idejétül fogva máig mennyi parancsolat jött ment, mennyit írtak felőle..., 's ugyan mi sikere lőn ezen, ma­gyarországra(í) nézve olly nevezetes kincstárnak? melly ha üggyel, 's ésszel vitetnék, gyapjúbeli jövedelminket felülhaladhatná — bátran mondhatni: Semmi..., 'ugyan mi­ért? mert nem volt igazi felülvigyázat, nem volt józan utánlátás — 's ma sincs..." A gróf 1826-ban győződött meg arról, hogy „a selyem tenyésztést Magyarországon koránt­sem hátrálják (!) azon felületes okok, mellyek által magamat elijeszteni hagyám". WESSELÉNYIvel tett nyugati tanulmányútja során aprólékosan megszemlélte a dél­franciaországi tenyésztést és gyártást. Hazaérkezése után szederfakertet állított fel Cen­ken, Sopron vármegyei jószágán. 1840-ben „16.096 szál szederfa, 8064 #öl bokor, 's 3685 folyó öl gyepű" volt az állomány birtokán. 1840-ben jelent meg Selyemrül c. munkája. Ez a mű adta kiinduló eszméit a Sopron-Vasi Szeder Egyletnek, mely 1841. július 26-án tartott közgyűlésén fogadta el alapszabályát. Elnöke SZÉCHENYI, jegy­zője CHERNÉL Lajos, igazgatója — 15 éves svájci tenyésztési múlttal — HENKING Henrik lett. Ezzel párhuzamosan BEZERÉDJ István Tolna megyei földbirtokos kez­deményezésére 1841. május 13-án megalakult a „Tolnai Szeder-Selyem Egylet" is. 79 BEZEREDJ az 1830-as években kezdett el Hidján selyem tenyésztéssel foglalkozni, s itt, valamint Jegenyés-pusztai birtokán nagykiterjedésű epreskerteket létesített. 1838­ban a Hidja-puszta határába telepített lakosok (a későbbi Szedres) ezek fáiról szedhet­ték a lombot, s ennek fejében a gubó 1/3-át tartoztak beadni az uradalomnak. 80 Br. WESSELÉNYI Miklós is lelkes híve volt a selyemtermelésnek, zsibói birtokán szintén nagy epreskertet hozott létre. Korábban, már 1836-ban Kecskeméten Selyemtenyésztő Társaság alakult, 1837-ben a Mohácsi Casinó adott helyet egy itteni Selyem tenyésztési Egyletnek, egy évre rá pe­dig Pécsett keletkezett hasonló szervezet. 1843-ban készült megalakulni a Pozsony­Győr-Mosoni Szederegylet, s próbálkozások indultak Esztergomban is egy „selyemtenyésztő minta intézet" felállítására. 1845-ben jött létre SZÉCHENYI egye­sületének vetélytársa, a Soproni Selyemtenyésztő Társaság. 1845 júliusában említik a Fejér vármegyében alakult Szeder-Egyletet, melynek elnöke ZICHY Jenő volt. Fülöp­szálláson a tenyésztés érdekében 1846-ban kezdtek szervezni társulatot. 1845-ben az erdélyi Erzsébetvárosban is alakulóban volt egy selyemtermelő egylet. Azon túl, hogy alapszabályát egy év múlva jóváhagyták, további sorsáról nem tudunk. 81 Ugyancsak Erdélyben már 1840-ben megalakult 18 fővel a Kolozsvári „Selyem-Gyár Rész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom