Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

TAKÁTS RÓZSA: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez

fehér medvelepke (helytelenül: szövőlepke, Hyphantria cunea) elleni küzdelem jegyében.

1 A Tolnai Selyemgyár pár évig még import nyersanyaggal dolgozott, majd leállította a természetes selyem gyártását. 1977-ben a „hősi múlt" őrzésére a gyárban emlékszoba létesült a magyar selyemipar gépeiből.

1 A szomszédos és közeli államokban viszont (Ukrajna, Üzbegisztán, volt Jugoszlávia területe, Románia, Bulgária, Görögország, Olaszország, stb.) ezután is — máig — intenzív selyem tenyésztéssel, korszerű eperfakultúrával és feldolgozó iparral találkozhatunk. 1990 tavaszán újraindultak a selyemhernyó-tenyésztési próbálkozások Magyarországon. A Kisállattenyésztési Kutató Intézet lelkes munkacsoportja 1991 júliusában ingyenesen osztott ki külföldi selyemlepkéktől származó petét 50 (főként Zala megyei) vállalkozónak. 35 oldalas tájékoztatójuk útmutatást adott az új tenyésztőknek.

19 A bolgár kapcsolattal induló kísérlet a kezdeti lépéseken túljutva, értékesítési nehézségek miatt állt le. Egyéb selyemtenyésztési vállalkozásokról is hallhattunk az ország különböző vidékein (Budapest-Érd, Erdőshát, Hevesvezekény, Szekszárd, Szolnok, Várpalota); s ezek arról tanúskodtak, hogy ma is jelentős az érdeklődés e tenyésztési ág iránt.

20 A másik központ, ahol jelenleg is folyik az újjászervezés, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Hódmezővásárhelyi Főiskolai Kara. Itt 1992, majd 1993 őszén — külföldi szakemberek bevonásával — selyemhernyó-tenyésztési konferenciát tartottak. A klimatikus viszonyoknak leginkább megfelelő fajták tesztelését, a szaporításhoz elengedhetetlen mikrobiológiai vizsgálatokat végzik. A tervezett tenyésztő hálózat koordinálásán, a szakmai tanácsadáson túl, innen látják el a vállalkozókat egészséges tenyészanyaggal (kikelt kis lárvákkal), hibrid eperfacserjékkel. A megtermelt gubók osztályozás utáni beváltását is itt biztosítják. A selyem gombolyítását, fonását Lúgoson (Lugoj, R.)^szövőipari feldolgozását — szintén román együttműködéssel — Bukarestben végzik. 1 A természetes anyagok keresletének világszerte észlelhető ugrásszerű növekedése, a magyar gazdaság átszerveződése (az ún. „farmergazdaságok" és kisgazdaságok létrejötte, a munkanélküliség stb.), nem utolsó sorban a még mindig meglévő kedvező tenyésztési adottságok (alkalmas klíma, fennmaradt és megfiatalítható epreskertek, korábbi tenyésztők és szakértők tapasztalatai) mind olyan tényezők, melyek ezt az indulást támogatják. A Bombyx mori és a Morus alba „A Selyem-eresztő bogár a Hernyóknak néminemű faja. ...illik is ennek a Bogárnak nagy szorgalmatos munkáján csudálkoznunk, hogy az ő feltött fonalát miképen szövi meg... mégpedig úgy, hogy az ő selymének szálai minden öszvecsepüződés nélkül mindvégig megmaradnak". MISKOLCZI Gáspár 1690-9l-ben írta e sorokat Egy Jeles Vadkert c. művében. A hagyomány szerint ekkor már több éve a Baranya megyei Pellérden egy olasz selyemszövő famíliából származó betelepült, PASSARDI János Péter „virágzó gubótenyésztést" folytatott.

23 Ez volt a selyemhernyó-tenyésztés — bár vitatott — első megjelenése Magyarországon.

24 APÁCZAI CSERE János Magyar Encyc-