Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Talajművelési módok és rendszerek fejlődése az aszály elleni védekezésben Magyarországon

arra a nézetre alapozva véleményüket, hogy a nagy erdőterületeknek makroklímát befolyásoló szerepük van, azaz növelik a csapadékot. Természetesen ezekkel a véleményekkel polemizáló, illetve csak részben egyetértő cikkek is megjelentek, melyek szerint az aszály okai az emberi tevékenységen és belátáson kívül esnek. Gyakori jelentkezésük a Kárpát-medence sajátosságaiból ered, tehát nem új és rendkívüli események, hanem már számtalanszor megtörténtek. Ez utóbbi nézet tudományos igényű igazolása 1925-ben született meg. RÉTHLY Antal mondta ki, „hogy Magyarországon mindenkor a szárazságok voltak a legnagyobb csapások és ma is főképp azok ellen kell küzdeni."

5 A vizsgált 947 év [ 930 — 1876 ] alatt 313 évben fordult elő elemi csapás, melyek megoszlása: 1. Éhínségek 107 évben 34.2% 2. Szárazságok 83 évben 26.8% 3. Nedves, hűvös évek 19 évben 6.1% 4. Szigorú, hideg telek 29 évben 9.2% 5. Árvizek 65 évben 21.1% 6. Tűzvészek 8 évben 2.6% 7. Egyéb időjárási csapások 18 évben 5.8% (Egyes években több elemi csapás is előfordult, ezért a végösszeg több mint 100%).

6 Bár az emberi beavatkozás által okozott klímaváltozás elmélete nem igazolódott egyértelműen, később még sokszor felbukkant a szakirodalomban, ám szükségesnek tartom a fenti kél nézettel kapcsolatban megemlíteni még a következőket: 1. A továbbra is nagy ütemben folyó lecsapolások — 1879-1895 között 493 ezer kat. holdat (285 ezer ha) tettek ki — során a szántóföldi termelés számára felszabaduló termőföldek vízgazdálkodása sok esetben igen rossz volt, ami potencinálisan növelte az aszálykár lehetőségét. 2. Az Alföld aszályos területein meginduló erdőtelepítési és fásítási program kedvezően hatott a növénytermesztésre, elsősorban a szél erejének mérséklése, a párolgás csökkentése által. Ez természetesen nem a makro-, hanem a mikroklíma bizonyos változását, befolyásolását jelentette. Az 1863. évi aszály az állami beavatkozások intézményrendszerét is megteremtette. Az adó mérséklése és elengedése, a vetőmagbehozatal és a tudományos intézetek alapítása nagy előrelépést jelentett az aszály elleni küzdelemben. Az 1870-ben megalakult magyarországi meteorológiai intézet életre hívását az 1863. évi aszályt követő viták szorgalmazták. Az aszálykár hatására meginduló növénytermesztési kutatások is állami támogatást és intézményesített hátteret igényeltek és kaptak. A század utolsó évtizedeiben jöttek létre az állami növénykísérleti intézetek és állomások.

9