Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

VAJKAI ZSÓFIA - WOHLNÉ NAGY ÁGOTA: Fejezetek a hazai növénytermesztési és kertészeti kiállítások történetéből. (1879-1990)

Ezt a rendezők három pontban foglalták össze: 1. A magyar növénynemesítés mai fejlődési fokának bemutatása: 2. Hazai növénynemesítésünk és nemesített vetőmagvaink iránt a külföld figyelmének felkeltése: 3. Hazai növénynemesítőink terményeinek egymás meUett való bemutatásával az egymás közti verseny és a nemesítés további fejlesztésének felkeltése. A legjelentősebb kiállítók az alcsuti és bánkúti főhercegi uradalom, a Hatvani Növénynemesítő Részvénytársaság voltak. Természetesen nem hiányzott a magyaróvári M.Kir.Növénynemesítő Intézet sem, mely 1909 óta szolgálta a magyar növénynemesítés ügyét, Növénynemesftolnkxiek volt is mire büszkének lenni. A magyar gabonanemesítésben - hazai fajtákra alapozva - SZÉKÁCS Elemér ért el kimagasló eredményt A Bánkúti 1201-1205-ös búza nemesítését BAROSS László 1921-ben kezdte meg. /A Bánkúti 1201-es fajtát 1933-ban a kanadai reginai búzavüágkiállításon a vüág legjobb búzájának jelölték! Az 1960-as évekig a hazai vetésterület nagyobb részén termesztették,/ FLEISCHMANN Rudolf a kisparaszti gazdaságok számára állított elő edzett, ellenálló, igénytelen fajtákat, így a legelterjedtebb F 48l-est is. A Mezőgazdasági Kamara 1926 őszén rendezett nagyszabású kiállítást. Ez volt az első országos Legelő- Rétgazdasági és Takarmánytermesztési kiállítás, a debreceni Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara rendezésében. A látogató a Kamara különféle "Szakgyújteményei"-nek megtekintése után a Keszthelyi M.Kir. Gazd. Akadémia Növénytermesztési Tanszékének műtrágyázási kísérleti eredményeivel ismerkedhetett . Az uradalmak egymással versengve, öüetesnél ötletesebb módon állították ki takarmánynövényeiket, a harsogó zöld lucernát, a műtrágyával óriásivá puffasztott takarmány- és sütőtököket / e kintetben a helyzet a mai napig mit sem változott./ Az "oktatva szemléltetés" eszméjét jól mutatta a "Rét- és legelőgazdálkodás tízparancsolata". A nagy uradalmak, részvénytársaságok meUett természetesen az egyéni termesztők is helyet kaptak. Az 1930-ban Orosházán megrendezett Országos Mezőgazdasági, Ipari és Kertészeti Kiállítás és Vásár jelntőségéről így ír egyik korabeli méltatója: "Ennél nagyobbszabású kiállítás vidéken nem volt, még az 1929-évi kaposvári sem, ahol főként földbirtokosok szerepeltek. Ezzel szemben Orosházán kis és középparasztok állítottak ki."

10 Mindemellett egyik fő látványossága JÓZSEF főherceg Bánkúti Növény Nemesítő Uradalmának kiállítása volt Itt a kukorica és búzanemeseítés legújabb eredményeivel ismerkedhetett a látogató. Amezőgazdsági szerszámok szemkápráztató garmadájával fogadta az érdeklődőket a rimamurányi - Salgótarjáni Vasmű R.T. Salgótarjáni Acélgyárának bemutatója. A két világháború közti kiállítások sorában kiemelkedő jelentőségű az 1934-es Termény- Gyümölcs és Virágbemutató, mely a Városligetben került megrendezésre, és a "Nemzeti Munka a Magyar Földön" alcímet viselte. Ezzel az alcímmel a kiállítás