Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

CSOMA ZSIGMOND: Kertészeti terményvásárok, mint a XIX. századi nagytáji munkamegosztás eredményei

kolozsvári (hóstáti) magyar és más vidéki szász szekeresek munkája jó példa. De a gyergyói székely szekeresek tevékenysége is jelenü5s volt, akik Parajd (Praid Románia), Marosvásárhely (Tirgu-Mures-Románia), Kolozsvár (Cluj - Románia) Nagyvárad-Debrecen-Pest-Bécs, illetve Moldva irányában Tölgyes-Piatra NeamtRoman-Iasi és Galac felé vivo útvonalat járták be. 1 . Az utak azonban rendkívül rossz minőségűek voltak, nem véleüen, hogy a Vasárnapi Újság 1855-ben azt írta a kecskeméti vásárról: "Vevőink igen kevés volt, s nagyobbára helybeli, mert az idegeneket a feneketlen sár, meg a vásár előtti napon beállott eső tartóztatták vissza... A vasút megjelenése a kertészeti termények szállításában is új korszakot nyitott, mert nagy tájakat hálózott be, és olyan kertészeti termesztőtájak terményei jelentek meg, amelyek távolságuk révén nem képviseltethették magukat korábban Pl. 1909ben Gyergyószentmiklós (Gheorgheni-Románia) életében, vásári tevékenységében a Szászrégen melletti falvak Idecs (Idicel-Románia), Felfalu, (Petelea - Románia) stb.) zöldség- és gyümölcsárusai jelentek meg a vasút kiépítése után, akiket a helybeliek szásznéknak hívtak.

14 De a kiskanizsai "sáskák" virágot-zöldséget áruló vasutas feleségek budapesti megjelenését is a vasút tette lehetővé. Persze a vasútvo2. Virág és zöldségárus asszonyok a piacon. Cegléd, Pest m. 1910, helyi fényképész, 49758, A Néprajzi Múzeum fotógyűjteményéböl