Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

FEHÉR GYÖRGY: Tendenciák a magyar mezőgazdaság műszaki fejlődésében. Egyezések és eltérések a fejlett ipari országoktól (1848-1914)

Ha a világ agrárműszaki fejlődésében bekövetkezett változások tendenciáit tesszük nagyító alá, megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági gépgyártásban és egyáltalán a mezgőazdaság gépesítésében egykor versenytárs nélkül álló Anglia a század második felétől fokozatosan kezdi elveszítem hegemóniáját. A vüág mezőgazdasága a "gőzkorszakot" követő új fejlődési szakaszba már az USA vezetésével lépett, megközelítette Angliát Németország, sőt bizonyos területeken (vülamosenergia alkalmazása) már meg is előzte. A fejlődés főbb tendenciáit sorakoztatva szembetűnő, hogy a változások a termelés mindkét - növénytermelés, állattenyésztés - ágazatát érintették, és ezen országok mezőgazdasága eljutott a "részleges gépesítés" szintjére.

27 A XIX. század döntő hatású politkai és gazdasági változásainak köszönhetően a magyar mezőgazdaságban is megteremtődtek a nyugat-európai fejlődési pályára történő átállás feltételei. Az eltérő gazdasági környezetben létező a fejlődés alacsonyabb szintjén álló hazai mezőgazdaságban a század közepétől számított 3-4 évtizeden keresztül óriási erőfeszítések történtek a gép- és eszközállomány modernizálására. Sikerként kell elkönyvelni, hogy az említett időszakban a kézi (pl. kasza) és a lóvontatású (pl. vaseke) eszközök körében teljes eszközváltás ment végbe. E fejlődési szakasz utolsó periódusában - típusonként eltérő ütemben - megindult az igaerőre épülő eszközök térnyerése (járgányos cséplőgép, vető- és aratógép stb.), és a 80-as évektől kezdve a magyar mezőgazdaság is elérkezett a "gőzkorszakhoz". Az e fejlődési szakaszban végbement átalakulás mértéke igen különböző volt, míg ugyanis a gőzcséplés területén erősen megközelítette a fejlett országok színvonalát, addig a gőzeke-szántás esetében - a dinamikus növekedés ellenére - ez a lemaradás már számottevő maradt. Ha a fejlett országok és a hazai mezőgazdaság műszaki színvonala közötti különbségeket próbáljuk rendszerezni, akkor feltétlenül észre kell vennünk, hogy Magyarország az I. világháború előtt már nem volt képes a gőzgép utáni korszak műszaki újdonságainak (robbanó- és villamos motorok) tömeges átvételére, ezalól csupán a motoros cséplés jelentett kivételt A különbségeket tovább kutatva rá kell mutatnunk arra, hogy a gépesítés Magyarországon elsősorban a növénytermesztés területén volt mélyrehatóbb, míg az állattenyésztés üyen irányú fejlesztésére lényegesen kevesebb figyelmet fordítottak. A fejlődés fő irányát tekintve egy igen lényeges eltérésre hadd irányítsuk rá a figyelmet; a fejlett országokkal eUentétben a magyar mezőgazdaságban végbement műszaki átalakulás szinte kizárólag a nagyüzemekben volt érzékelhető, a változások csak esetenként érintették a közép-, és még ritkábban a kisüzemeket. Ennek gyökereit a két eltérő fejlődési típust és fejlettségi szintet képviselő országok gazdaságában kell keresni. A fejlettség alacsonyabb szintjén álló hazai mezőgazdaság műszaki fejlesztését nehezítette a belföldi gépgyártó kapacitás szűkös volta, az egyes régiókat