Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

FEHÉR GYÖRGY: Tendenciák a magyar mezőgazdaság műszaki fejlődésében. Egyezések és eltérések a fejlett ipari országoktól (1848-1914)

össze aratógépeket Hazai gyártókapacitás hiányában a magyar piacon forgalomba került gépek ára átlagosan 30 %-kal haladta meg a tenegerentúli árszínvonalat 6 A már korábban említettek mellett ez a tény is nyilvánvalóan közrejátszott abban, hogy elterjedésük nem érte el a nyugat-európai mértéket Döntó változás azonban csak 1914-ben következett be. Az I. vUágháború éveiben tömeges behívások gyökeresen megváltoztatták a hazai munkaerőpiacon kialakult helyzetet Országos méretekben munkaerőhiány keletkezett és ennek ellensúlyozására eddig nem tapasztalt mértékben - még az állami tartalék gépeket is mobilizálva - került sor az aratógépek munkába állítására. 7 A tények ismeretében nagy valószínűséggel állíthatjuk: az agrárszektorban rendelkezésre álló nagyszámú és olcsó munkaerő jelenléte képezte Magyarországon az aratás gépesítésének útjában álló legfőbb akadályt c) Az aratógép mellett voltak még egyéb, ugyancsak egy munkafázis elvégzésére konstruált betakarító gépek, amelyek általában a krónikus munkaerőhiányban szenvedő üzemekben terjedtek el. Ezek, a mai szemmel nézve technikailag egyszerű szerkezetű lóvontatású gépek, nem egyforma mértékben terjedtek el a fejlett ipari országokban sem, a hazai mezőgazdaságban pedig csupán elvétve került sor használatukra. A burgonyaültető- és szedőgépek főleg Németországban váltakismertté.

8 Az ennél műszaki szempontból bonyolultabb szerkezetű kukoricatörőgépből Európában alig találunk néhány példányt az USA kukoricatermelő övezetében viszont széles körben terjedt el használatuk. A takarmánytermesztésnél alkalmazott lógereblye igen kedveltté vált a hazai nagyüzemekben is, számuk 1895-ben csaknem annyi volt, mint Németországban 1882-ben. (I. sz. táblázat) Nem a betakarításban használták, de egy munkafázis elvégzésére alkalmas gépek voltak a trágyaszórók. Az istállótrágya elterítésére képes gépek elsősorban a tengerentúlon hódítottak, míg a műtrágyaszórók főként Nyugat-Európában, és itt is a legtöbb műtrágyát alkalmazó Németország mezőgazdaságában terjedtek el. Magyarországon a műtrágyafelhasználás mértéke elmaradt az említett térség országaitól, ennélfogva a műtrágyaszórógépek száma csekélynek mondható, erre vonatkozóan értékelhető statisztikai adatokkal nem is rendelkezünk.

9 3/ Cséplő- és magtisztító gépek a) A hazai szántóföldi nöyénytermesztésben a XVIII. századtól erőteljes mértékben növekedett a gabonafélék vetésterülete (elsősorban a búzáé) és a XIX. század közepétói már döntő mértékben uralták termelésünket Miközben tehát erőteljesen nőtt a velük bevetett földterület aránya, ha szerényebb mértékben is, de növekedtek a termésáüagok. 10 Ennek következtében a kicséplésre váró gabona mennyisége évről-évre emelkedett. Magyarországon évszázadokon át a szemnyerésnek két - időés élőmunkaigényes - változata terjedt el: a kézi cséplés és a nyomtatás. A gabonacséplés technikájában óriási változást jelentett a cséplőgép feltalálása. Mint annyi más gép esetében, úgy most is Anliából indult hódító útjára a csélőgép,