Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

VAJKAI ZSÓFIA: Egy falusi fotográfus (Életképek Bácsbokodról 1928-1970)

KÖZLEMÉNYEI, 1990-1991 323 EGY FALUSI FOTOGRÁFUS (ÉLETKÉPEK BÁCSBOKODRÓL1928-1970) Vajkai Zsófia A Mezőgazdasági Múzeum Adattára 1991 nyarán ritka, különleges anyaggal gyarapodott. Bekerüít a fényképgyűjteménybe egy falusi fotográfus BÉKEY Boldizsár "életműve".

1 Az együttes tízezres nagyságrendre tehető üvegnegatívból és fűmből, valamint ezek egyrészéről készült pozitív képekből áll. Kiegészítésképpen ide tartozik a fotográfus működését dokumentáló iratanyag. A fényképek 1928-1970 közt készültek Bácsbokod nagyközségben és környékén (Bács-Kiskun m.). BÉKEY Boldizsár helybeli születésű fényképész itt létesített műtermet és szolgálta ki a lakosságot több mint 40 éven át. A hatalmas fotóanyag rendszerezése óriási munka, de megéri a fáradságot, mert egyedülálló módon lehet segítségével rögzíteni egy község életének jellemző mozzanatait, beleértve az időközben bekövetkező fejlődést illetve változásokat. A fotóanyag gondos feldolgozása azért is különlegesen érdekes feladat, mert Bácsbokod határmenti falu, ahol 3 nemzetiség él békében egymással. A gyűjtés feldolgozásának kezdeti szakaszában vagyunk, eddig csak a fotókkal foglalkoztunk. Hogy miért maradt ilyen tengernyi felvétel a műteremben, annak több oka van. Vannak olyanok, amelyeket célzatosan tartott meg a fotográfus, hogy mintául szolgáljanak az újabb megrendelőknek, vagy a kirakatba tehesse őket. Ha valamilyen oknál fogva több másolatot készített, a felesleget nem dobta ki. Ezek mindig kéznél voltak a műteremben, hátlapjukra feljegyzett egyet s mást, vagy pedig számolócédulának használta. A harmadik csoportba tartoznak az át nem vett képek. Úgy gondolom, a negatívok átnézése rengeteg új felvételt mutat majd, de a később bemutatandó csoportosításunkat nem fogja jelentősen módosítani, hiszen a fényképek által reklám céllal megőrzött képek feladata éppen az volt, hogy működésének minden területét bemutassák. 9 Paraszti fényképekkel a néprajztudomány nem túl sokat foglalkozott. KUNT Emő "Néprajz és fotó-antropológia" c. kitűnő tanulmányából megtudhatjuk, milyen következtetéseket vonhatunk le az egyes családoknál őrzött fényképek elemzése soráa Ő ezt megteszi Mezőkövesden, CSUPOR István pedig Cinkotán. Míg ők a megrendelő felől közelítenek a kérdéshez, a bácsbokodi gyűjtés a fotográfus oldala-