Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

TARABA MÁRIA: A 'magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete' című kiadvány létrejöttének története. III. rész

5 BAKÁCS István adatait az előzd"résztanulmány közölte. Sajnálatos módon anév tévesen: "BAKÁTS" alakban került közlésre, helyesen: BAKÁCS. 6 GERENDÁS Ernő, (bölcsész dr.) Szül.: Győrben 1908. november 14-én, 1934-35-ben olasz állami ösztöndíjjal a Vatikán levéltárában kutatott 1936-ban került a Fővárosi Könyvtárba. 1937-38-ban belföldi kutatási ösztöndíjat kapott. 1939-től "középfokú könyvtári gyakornok". 1942-ben Ausztriában tett tanulmányútja során eltűnt (A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tájékoztatása, amelyet ezúton is köszönök.) 7 BAKÁCS I. korábbi közlése. 8 Magyar Történeti Bibliográfiai. 1950. 4. p. 9 S. SZABÓ F. főigazgató levele a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkidó Vállalathoz (MMgM. IX. RMA. 1956.) 10 1948-ban a Mezőgazdasági Tudományos Tájékoztatási Intézet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Könyvtárának anyagát az Agrártudományi Egyetemhez szállította letétbe. Ezen intézkedés a könyvtár állományának utóbb különböző könyvtárakhoz való szóródását eredményezte. 11 S. SZABÓ Ferenc már idézett levele. A Magyar Gazdasági Szakirodalom Könyvészete DI. 1956. Előszó 8. p. 13 S. SZABÓ Ferenc a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak 1948. aug. 4-től 1957. őszéig volt főigazgatója. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elvégzése után középfokú gazdasági szakiskolában tanárként működött 1944-ben a Debrecenben egybegyűlt Nemzetgyűlés tagjaként lett a háború utáni 1945-47-es években földművelésügyi államtitkár. 1948-tól a Magyar Mezőgazdasági Múzeum renoválásával s az új kiállítások létrehozásával nehéz időszakot vállalt. Mindezek mellett a hazai agrármúzeológia lelkes alapítója volt. 1956-os magatartása miatt fegyelmi úton állásvesztésre ítélték, majd az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban segéd-könyvtárosi kinevezést kapott. (MARTHA Zs. szóbeli közlése, amelyet ezúton köszönök.) 14 A kiadvány első két kötetének anyaggyűjtésével egyidejűleg hasznos előmunkálatként összegyűlt ezen későbbi korszakra vonatkozó anyag. 15 TARÁBA M. 1990.599. p. 16 IHRIG Károly 1892-ben született Szemlakon (Arad m.), 1970-ben Budapesten hunyt el. A budapesti 'tudományegyetem Jog- és Államtudományi karán 1918-ban szerezte jogi diplomáját majd a Magyar Gazdaszövetséghez került 1920-ban a Közgazdaságtudományi karon Czettler Jenő mellett lett tanársegéd, később adjunktus. 1924-ben a szövetkezeti politika tárgyköréből egyetemi magántanár. 1934-től a Magyar Gazdaszövetség igazgatója. 1936-tól nyilvános rendes egyetemi tanár. 1941-42-ben a Mezőgazdasági és Állatorvosi kar dékánja. 1949-ben nyugdíjazták. 1952-ben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megbízásából a Magyar Mezőgazdasági Könyvészet DI. kötetét sajtó alá rendezte. 1957-ben megvált a Múzeumtól. Budapesten halt meg 1970-ben. Magyar Agrártörténeti Életrajzok ü. 1988.5-8. p. 17 AMúzeum főigazgatójának 1955. dec. 3-án kelt levele az Országos Széchényi Könyvtár Bibliográfiai osztályának. MMgM. LX. RMA. 1955. 18 Jegyzőkönyv a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban 1955. március 14-én tartott bibliográfiai értekezletről. MMgM. LX. RMÀ. 1955.