Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

TARABA MÁRIA: A 'magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete' című kiadvány létrejöttének története. III. rész

ket fellapozva saját kutatási témájának határait és lehetőségeit önállóan mérlegelje (pld. kiterjeszti-e szakirodalmi gyűjtését a statisztika területére vagy az évkönyvek és alapszabályok feldolgozására stb.). Ha valamit kiemelten értékemetünk e könyvészeti vállalkozásban, akkor az á lehetőséghez képest megvalósított "szakkatalógus" jellege. Az idézett útmutató részletesen kitér arra, hogy a szakcsoportokon belül a megjelenési évek sorrendjében közli az egyes bibliográfiai tételeket, külön megemlíti, hogy a több kötetes művek különböző években megjelent kötetei a legutolsó évszámnál szerepelnek, a több kiadást megélt munkák pedig a későbbi kiadási évnél (rövidített címleírással) ismétlődnek. A folyamatosság érdekében megpróbál az úttörő III. kötet a lelőhely közlés vonatkozásában is - a könyvtárak háborús veszteségeit figyelembevéve - az előző két kötet nyomában haladni. A könyvészeti munkákból átvett művek után a forrásra vonatkozó rövid utalást talál a kutató, melynek feloldását összesítve közli a kötet a "Művek" előtt.

33 Bár ezidőtájt a szakterületi periodikák feldolgozására külön kötetet terveztek mint az említett útmutató írja "rendszeres és módszeres önálló gyűjtés alapján" mégis "meghagyták" a könyvek adatai között, az eredeti gyűjtésben szórványosan előforduló: "Magyarországon nem található magyar nyelvű, vagy nem Magyarországon kiadott idegen nyelvű periodikák közleményeinek címleírását". Végezetül néhány, az előző kötetekből kimaradt, korábbi időszakban megjelent kiadvány adata is napvilágot látott a III. kötetbea Az élőfejben feltüntetett időhatár már a lap tetején utal erre. Összefoglalóan megállapítható, hogy 1956-ban 1100 példányban 67,5 ív (659 oldal) terjedelemben megjelentetett 3799 tételt tartalmazó harmadik kötete: "A Magyar Gazdasági Szakirodalom Könyvészeté"-nek, a közreadó Magyar Mezőgazdasági Múzeum tevékenységének kiemelkedő eredménye, hiszen ezzel a kötettel sikeresen indította újra - bár sok nehézség után - e könyvészeti munka folyamatát. Nemcsak megőrizte s átmentette a régi gyűjtés eredményét, hanem kiegészítette azt s tartalmi differenciáltságának megfelelően hetven szakcsoportban, korszerű tudományos rendszerben tette a kutatók számára hozzáférhetővé. A szakcsoportok, az előszó, és a kutatóknak szóló útmutatás angol, francia, német és orosz nyelvű fordítása is megjelent a kötetben, hogy ezen egyedülálló kiadványt külföldi kutatók számára is hozzáférhetővé tegye. Ennek megfelelően a kétnyelvű (latin és magyar) címlap egy - a fordított szövegeknek megfelelő- többnyelvű címlappal is kiegészült Mindez egyben a többnyelvű könyvészeti anyagra is felhívta már a kötet elején a figyelmet. Hiszen a címgyűjteményben latin, orosz, angol, francia, német, olasz, szerb, román, szlovák, horvát, szlovén, rutén, sőt dán nyelvű munkát is találhat az olvasó. A kiadvány széleskörű külföldi terjesztése érdekében a megjelenés évében reprezentatív három nyelvű prospektus kiadását tervezték a kiadónál. Ennek kinyomtatása azonban elmaradt