Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

TARABA MÁRIA: A 'magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete' című kiadvány létrejöttének története. III. rész

könyvészet kiadásának feladatát is, a "Magyar Nemzeti Bibliográfia" keretében, az Országos Széchenyi Könyvtár volt hivatva folytami. Ennek megfelelően a gazdasági könyvészet múzeumi gyűjtése és kiadása mint úgynevezett "lejáró feladat" szerepelt a Múzeum éves munkaterveiben. így került a Múzeumba 1955. május 1.-vel dr. TAKÁCS Imre ny. egyetemi tanár is bibliográfiai feladatok végzésére, szerződéses tudományos munkatársként. Ettől kezdve a kötetek egymás utáni kiadásának munkájában nélkülözhetetlen volt személye. Hiszen az időszakos foglalkozásként könyvészeti tevékenységet végző munkatársak többsége nem rendelkezett még megfelelő gyakorlattal, s az átkutatott könyvtárakban sem találtak még egységes címleírást tartalmazó katalógusokat. A hiányos címleírásokat nagy utánjárással lehetett csak pótolni, az összegyűjtött címanyagot pedig szelektálni kellett, hogy a határterületek irodalma az áttekinthetőség rovására ne "dúsítsa" a kötetet. Ez utóbbi problémakörre utal a Múzeum főigazga22 tójának a Keszthelyi Helikon Könyvtárhoz írt újabb levele. A probléma megoldása az idő sürgetése miatt tulajdonképp a Helikon Könyvtár valamely dolgozójának bérmunkára való felkérése lett, hogy "autopsia" alapján a könyv címlapjáról pótlólagos adatokat szolgáltasson.

23 Nemcsak a címanyaggal kapcsolatban voltak részletekbe menő nehézségek és pontosítási gondok, de a kötet egészét illetően is voltak problémák. Kérdésessé vált a kötet szerzőiről az előző kötetekhez hasonló életrajzi vonatkozások közlése. A III. kötet korszakhatára azonban olyan mértékben megnövekedett könyvészeti adathalmazt jelentett, hogy S. SZABÓ Ferenc az életrajzok adatainak, elhagyása mellett döntött. Vitássá vált a korábbi kötetek kronologikus rendszerének követése. Hiszen a kiadványok nagy száma a továbbiakban annak áttekinthetőségét lehetetlenné tette volna. Minden valószínűség szerint IHRIG Károly javaslatára döntött a Múzeum főigazgatója az ekkor már nemzetközileg elfogadott Egyetemes Tizedes Osztályozási rendszer mellett.

24 A III. kötet előszava így vezeti be a kötet szakcsoportosításának indokoltságát: "Minél közelebb jutunk az irodalom feltárásában napjainkhoz, annál inkább előtérbe lép a tárgykör szempontja a történetivel szemben. Ezért ebben a kötetben a címek nem időrendben következnek egymás után, hanem szakok szerint csoportosulnak és csak a szakcsoportokon belül követik egymást a megjelenési időpont sorrendjében. Ezzel mintegy átmenetet létesítünk a következő kötetekhez, melyekben az időrendet már teljesen mellőzni fogjuk." Felmerült a kötet kiadásánál a szerzői jog kérdése is, mégpedig több vonatkozásban. A főigazgató S. SZABÓ a Magyar Történeti Bibliográfia anyagában való előzetes közzététel zavarai miatt nem kívánta a címlapon név szerint feltüntetni a gyűjtőket, csupán a "Mezőgazdasági Múzeum Bibliográfiai Munkaközössége" munkájaként szándékozta a kötetet megjelölni. Érdekes, hogy éppen BAKÁCS