Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)
TARABA MÁRIA: A 'magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete' című kiadvány létrejöttének története. III. rész
A magyar mezőgazdasági könyvészet kútforrásainak összeállítása, amely az I. világháború idején megkezdődött s amelyből az 1830-ig terjedő időszak termése 1934 és 1938-ban eljutott a nyomdai megvalósulásig, a háborút követő években ugyancsak nagy nehézségek árán tudott csak újraéledni. A már hagyományokkal rendelkező kiadvány további sorsát politikai szemlélet s egy nevezetes történelmi évforduló befolyásolta az újraindulás éveiben. A háború befejezésekor meglehetősen közel volt ugyanis a magyar történelem szinte legjelentősebb eseményének, az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumának megünneplése. E jelentős történelmi eseménnyel kapcsolatban már megindultak az előkészületek a korszak kutatására. Többek között a háború előtt megkezdődött egy átfogó könyvészeti anyaggyűjtés is. Ennek a munkának célja volt, hogy "Magyar Történeti Bibliográfia" cím alatt kiadásra kerüljön a magyar szabadságharc korának könyvészeti anyaga, pontosabban az 1825 és 1867 közötti időszak forrásirodalma. A széles korszakhatár indokaként az alábbiakat írták a szerkesztők a kiadvány első kötetének előszavában: "Helyesnek látszott ehhez a munkához hozzákapcsolni a forradalom és szabadságharc előtörténetének a reformkorszaknak, és utótörténetének, az abszolutizmus korának bibliográfiai anyagát is. Ezen rövid korszakon ugyanis keresztülvonul történelmünk egyik legnagyobb nemzedékének munkája és cselekvése, amelyet különböző kötetekben, csak túl sok ismétléssel lehetett volna bibliográfiába foglalni." 3 Különböző alcímekkel végülis a mű négy kötetben látott napvilágot. 4 Első kötetének előszavában érdeklődéssel olvashat a kutató a magyar mezőgazdasági bibliográfia ezen a korszakot felölelő kéziratos anyagáról is: "Köszönetet mondunk... azoknak a szakembereknek akik tanácsaikkal és bírálataikkal segítettek bennünket, de különösen azoknak, akik bibliográfiai gyűjtésüket bocsátották rendelkezésünkre, így BAKÁCS Istvánnak 5 (Országos Levéltár), akinek jóvoltából a GERENDÁS Ernővel 6 együttesen összeállított kéziratos gazdasági bibliográfiai mű (1830-1867) anyagával, a sajátunkat jelentős mértékben gazdagíthattuk..." Ez idézett részlet valójában a Magyar Történeti Bibliográfia II. "Gazdaság" című kötetére utal, amelynek jelentős hányada a szinte azonos időhatárok közé eső "Magyar Mezőgazdasági Könyvészet" készülőfélben levő III. kötetének gyűjtéséből származott. A kötet anyaga - BAKÁCS István tanúsága szerint - már a II. világháború előtt összegyűlt. Ami valójában történt, az politikai szempontokban gyökerezett. I. TÓTH Zoltán kapott megbízást 1949-ben az említett, már korábbi években tervezett történeti bibliográfia szerkesztésére. Célja szerint egyrészt - az eddigi hagyományos válogató szempont helyett - teljességre törekedett, másrészt a kor ideológiai változásának megfelelően feladatként állt a szerkesztés előtt, hogy:
