Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)
MÁRTHA ZSUZSANNA: Az állati eredetű fehérjehordozó élelmiszerek fogyasztása Magyarországon az 1880-as évektől a második világháborúig
1938-ban KEND Y FINÁLY István többek között a tejtermékek és a hús 19251934. évi hazai és külföldi fogyasztási adatait hasonlította össze, eredményeit a 6. sz. táblázat tartalmazza. 6. táblázat FEJENKÉNTI ÉS ÉVENKÉNTI TEJTERMÉK- ÉS HÚSFOGYASZTÁS AZ 1925-1934. ÉVEKBEN 17 Ország Összes tejtermék Hús tejliterekben az kg az 1925/29. 1930/34. 1925/29. 1930/34. években Dánia 313 415 42,0 57,0 Egyesült Államok 366 366 62,0 61,5 Lengyelország 180 226 18,2 18,6 Magyarország 66 171 20,0 19,4 Svájc 500 502 45,0 47,8 1942- ben BEZNÁK Aladár kifejtette, hogy a táplálkozásunkban különösen fontos élelmiszerek védőtáplálékok. Ilyen a gyümölcsökön és a zöldségféléken kívül a tej, a tojás, az állati belső szervek és a hús. Az élelmiszerek másik csoportjában vannak az energiapótló tápanyagok, elsősorban a gabonaneműek és a zsírok. Megállapította, hogy a magyar néptáplálkozás típusa nagyon egyoldalú, mert a gabonaneműek nagyarányú fogyasztásán kívül alacsony a védőtápanyagoké. A szegény emberek leginkább az olcsó ételeket kénytelenek fogyasztani, amelyek hamar elmulasztják az éhségérzést, ilyenek pl. a kevéspénzű emberek által kedvelt gyúrttészták. 18 BEZNÁK összehasonlító kimutatásának az egyes országok második világháború előtti időből való tej-, hús- és tojásfogyasztási adatait a 7. sz. táblázat tartalmazza. 1943- ban ÚJLAKI NAGY Árpád becsülte meg az 1920-as és 1930-as évek áüaga és az 1940-es évek eleje hazai élelmiszer-fogyasztásának mennyiségét. Az állati fehérjét tartalmazó élelmiszerek fejenkénti évi fogyasztását a 8. sz. táblázat mutatja ki. A hazai élelmiszer-fogyasztásnak a megnevezett szerzők által becsült országos adatain kívül a két világháború közé eső időszak helyi táplálkozástörténeti adatait tartalmazó források is megemlítendők. ILLYEFALVII. Lajosnak, a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatójának 1930-ban magyar és német nyelven megjelent terjedelmes művében a különböző lélekszámú munkásháztartások tej, tejtermék, tojás és húsneműek fogyasztására vonatkozó adatok is szerepelnek. 21 BUZIÁSSY Károly 1934-ben megjelent könyve pedig a budapesti húsfogyasztás alakulásával foglalkozik. Ennek adatait a 9. sz. táblázat tartalmazza.
