Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)
PINTÉR JÁNOS: Adalékok a Mezőhegyesi Állami Gazdaság történetéhez 1945-1948
gazdaság életében szervezetileg és a feladatok szempontjából. A javaslat szerint meg kell oldani a birtok széleskörű"gépesítését, az állattenyésztés mennyiségi és minőségi növelését, a növénytermesztésben a nemesített vetőmagvak nagybani előállítására való átállást, a mezőgazdasági ipar fejlesztését és az értékesítés megszervezését. Kiemelten szerepelt a tervezetben a szociális körülmények javítása Oakásépítés, kulturális, egészségügyi és sportlétesítmények létrehozása). A gazdasági kérdések közül első helyre a vízkérdés megoldása került. A Marosból nyert élővízcsatorna Romániából indult, s 1944-ig szerződés biztosította használatát. De a javaslattevők nem a szerződés megújítását, hanem önálló vízművek megépítését szorgalmazták. A gépesítés vonalán az igaerő, a gőzekék és a fogatos vetőgépek helyett traktorvontatást, iparvasúti hálózatfejlesztést és villamosítást javasoltak. Az állattenyésztés minőségi és mennyiségi fejlesztése mellett a lóállomány drasztikus csökkentését tartották célszerűnek. A növénytermesztésben az állatállomány takarmánnyal való ellátásán túl csak a minőségi vetőmag termesztéssel kell foglalkozni, mert "az a növénynemesítő üzem, amely a múltban (ti. a háború előtt- RJ.) volt, csak megcsúfolása lehetett a tudományos vizsgálódások elismerésének, méreteiben és külső megjelenésében is." A mezőgazdasági ipar összefoglaló címszó alatt a cukorgyár, a kendergyár, a szeszgyárak, a gépműhely és a malom fejlesztését, konzervgyár, sertéshizlalda és tekarmánygyár létrehozását vélték elengedhetetiennek. 70 1948 nyarára a politikai harcok elérték az állami gazdaságokat is. Az 1948. június 11-12-i állami gazdasági főtiszti értekezleten elsőként tárgyalták, hogy a közeitmúltban a Földművelésügyi Minisztériumban "...súlyos hibák, súlyos visszaélések, korrupció fordult elő", melynek "szálai lenyúlnak az egyes gazdaságokba is." Az értekezletet vezető minisztériumi osztályfőnök felhívta a figyelmet, hogy aki ilyenekről tud azonnal jelentse. /A minisztériumban megadták egy szoba számát, ahol a bejelentésekre mód nyílt, és ahol egy nyomozó százados várakozott/. Az ülésen ismételten hangsúlyozták az állami gazdaságok nagyarányú fejlesztésének szükségességét. Azután az ülést félbeszakították, hogy közösen meghallgathassák az MKP és az SZDP egyesülésének, azaz a Magyar Dolgozók Pártja létrejötte alkalmából tartott nagygyűlés rádióközvetítését, különös tekintettel Rákosi Mátyás ünnepi beszédét. A beszéd elhangzása után a miniszteri osztályfőnök azonnal utalt a hallottakra:"... az állami gazdaságok legyenek alapkövei a leendő agrártermelési rendnek." 71 1948 végén megkezdődött az állami gazdaságok átszervezése nemzeti vállalatokká. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat alapítólevele 1948. december 27-én kelt. Feladatául a "tájegységnek megfelelő minőségi állattenyésztést és növénytermesztést" jelölték meg. 2 1949. március 1-én a Mezőhegyesi N.V. dolgozói nagygyűlésen vettek részt, amelyen "...termelési versenyre hívták ki az ország valamennyi állami gazdaságának dolgozóit." Itt már elhangzottak az első felajánlások is... 73
