Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

PINTÉR JÁNOS: Adalékok a Mezőhegyesi Állami Gazdaság történetéhez 1945-1948

iparosok (kovács, bognár, kőműves, ács) 12 órát dolgoztak reggel 6-tól este 6-ig. Ezt azzal indokolták, hogy a gazdaságokban dolgozó iparosoknak alkalmazkodniuk kell a gazdaságban folyó mezei munkákhoz. Ami az állami birtok vezetését illleti, 1945 májusában jelentős személyi változások történetek. Szentmártony Jenó" jószágfelügyelőt, a birtok igazgatóját, mint a "nép ellenségét" letartóztatták, majd eltávolították Mezőhegyesről. Utóda a gödöllői volt koronauradalom gazdasági intézője Virágos Mihály lett, akit a helyi pártok, így a legnagyobb hatalommal rendelkező Magyar Kommunista Párt helyi szervezete is elfogadott.

41 De nem sokáig. 1946 február 7-én egy mezőhegyesi "népgyűlés" határozataként Virágos Mihály gazdasági főintézőt, Stöhr János gazdasági felügyelőt, Bálint János és Lehoczky István irodatiszteket kitiltották Mezőhegyesről.

4 Az erről szóló felterjesztésben nincs szó kitiltása okáról, csak egy 1946 április-i jelentés vádolja Lehoczkyt gazdasági bűncselekménnyel.

43 Virágos Mihályt pedig - indoklás nélkül -1946 februáriában a tiszántúli jószágfelügyelőség szerencsi gazdaságába helyezték át vezetőnek. 4 Ezt követően került Mezőhegyes élére Izinger Pál, aki tárgyalt korszakunkban ott is maradt Mezőhegyeshez hasonlóan számos gonddal küszködött a többi állami birtok is. Ezért 1946 tavaszán a Földművelésügyi Minisztérium kísérletet tett arra, hogy a tárca kezelésébe tartozó állami mintagazdaságokat mentesítsék mindennemű termény- és állatbeszolgáltatási kötelezettség, fogatos és gyalogos közmunkák, továbbá 3 éven (1945-47) keresztül közadók és azok járulékainak mentesítése alól. A tervezet a 600/1945.M.E. sz. rendeletre hivatkozott, mely szerint az állami gazdaságok feladata a nemesített vetőmagvak szaporítása és a köztenyésztés céljait szolgáló állatok tenyésztése. Úgy vélték a javaslat készítői, hogy feladatuknak csak akkor tudnak maradéktalanul eleget tenni, ha a fent említett kedvezményeket megkapják.

4 A tervezetet azonban a Pénzügyminisztérium (miután két főosztálya is véleményezte) gyorsan lesöpörte az asztalról. Az ellenvéleményben arra hivatkoztak, ha a mentesítést megadnák az állami birtokoknak, akkor "... az egyenlő közteherviselés elve alapján mentesíteni kellene a magánbirtokokat és a juttatottak birtokait is, azonban az így több millió holdat kitevő földbirtokok adóalapjáról nem mondhatnak le sem az állam, sem az adó alapján érdekelt közületek."

46 Hogyan alakult a számtalan nehézség ellenére a mezőhegyesi birtok gazdálkodása? "Le nem lehet írni azokat az akadályokat, amelyeket egy-egy napon le kell küzdenünk! - panaszolta a birtok egyik vezetője 1945 májusában. A nagy nehézségek árán megművelt szántók talajerővisszapótlása alacsony volt. Még 1948-ban is azt jelentették, hogy a 10.824 kh nagyságú szántóterületből csak mintegy 20%-ot tudtak istállótrágyával javítani.

48 Csekély vigaszt jelenthetett, hogy Mezőhegyes ezzel az aránnyal is első helyen állt az állami gazdaságok között trágyázás tekintetében. A felhasznált műtrágya mennyisége elenyésző volt. A vetésszerkezetre vonatkozóan az első évekre nincsenek részletes és megbízható forrásaink, de a későbbi megosztás nem sokban térhetett el az 1945 utánitól. Az