Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

PINTÉR JÁNOS: Adalékok a Mezőhegyesi Állami Gazdaság történetéhez 1945-1948

Az 1944-ben 1800 db-os dzállományból 1946 nyarára 15-16 (!) db maradt. A veszteség 60-70 %-a minden bizonnyal a hadműveletek során és az azt követő időkben keletkezett. Az erdőgondnokság vezetője 1945 júniusában még 100-200 db-ra becsülte az állományt, "...és ebből 70-80 db-t kétségtelenül az orosz alakulatok lőttek le." Nagy kár keletkezett az apróvad állományban is. Az 1945 őszén mintegy 50.000 db-ra becsült vadállományból és a 30.000 db-os nyúlállományból 40.000 fácán és 20.000 nyúl szerepel a veszteség listán. Az erdőgondnok véleménye szerint "...20.000 db fácánt és 10.000 db nyulat a helybeli és környékbeli lakosság terhére lehet venni, míg ugyanannyit feltétlenül az orosz alakulatok számlájára."

3 1945 májusának közepén a mezőhegyesi birtok 10 %-a még szárítatlan volt, a hónap végére kívánták ezt a munkát elvégezni. A tavaszi vetések közül az árpa, zab és kender már a földben volt, készültek a tengeri, a cukorrépa, a napraforgó és a csalamádé vetésének befejezésére. A kedvezőtlen időjárás (3 hónapnyi csapadékhiány) valamennyi növény fejlődését hátráltatta. Nagymértékben nehezítette a növény ápolási munkákat, hogy a korábbi évekhez képest csak 10 % volt a napszámosok száma.

34 Az állami birtok saját földterületeinek művelésén túlmenően köteles volt az újgazdák földjeit is megmunkálni. 1945 augusztusában e kérdés kapcsán az ellentétek kiéleződtek. Az újgazdák a hónap elején kérték a birtok igazgatóságát, hogy részükre mintegy 1.100 kh nagyságú szántón gőzekeszántást végeztessen. Mivel a gőzekék javítása elhúzódott, a gépek csak augusztus végén tudtak a földekre menni. Az újonnan földhözjutottak azonban kévéseitek a gépek számát, többet követeltek, s a birtok igazgatósága kénytelen volt engedni. Az állami birtok már tavasszal elvégezte részükre a szántási és vetési munkákat gépi és fogatos erővel. A termések betakarításakor fogatokat, a csépléshez cséplőgépet biztosított, esetenként kötelezettségeiken túlmenően, "...a békesség fenntartását és a kezdő existentiák megsegítését" tartva szem előtt. A birtok vezetője a földművelésügyi miniszterhez intézett beadványában azt irta, hogy a mezőhegyesiek "...teljes mértékben, majdnem minden szükségletük kielégítését a birtoktól várják, s több esetben követelik." Ez pedig már akadályozza a birtok gazdaságos tevékenységét.

35 1946 elején Mezőhegyes 7 db üzemképes traktorral rendelkezett, szemben a többi állami birtokkal, ahol a meglévő néhány traktort sem tudták használni alkatrészhiány, illetve javítást végző szakemberek hiánya miatt. Ezért a mezőhegyesi gépműhely azt a feladatot kapta, hogy végezze el a szükséges javításokat, illetve az egyszerűbb alkatrészeket gyártsa le.

36 A talajmunkák tavaszi és őszi elvégzését évről-évre nehezítette az alkatrészhiány és az állandó javítások mellett a rendszeresen jelentkező fűtőanyag hiány. így pédául az 1946. évi őszi munkáknál a gőzekék működtetéséhez 20 vagon szén állt rendelkezésre a szükséges mennyiség viszont 150 vagon volt.

37 A helyzet később is csak némileg javult, hiszen november első felében a szénhiány miatt az állami birtok szántóterületének mintegy ötödrésze (2.000 kh) szárítatlan volt.