Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

PINTÉR JÁNOS: Adalékok a Mezőhegyesi Állami Gazdaság történetéhez 1945-1948

Országos Földbirtokrendező Tanács tulajdonképpen egymáshoz küldözgette a birtok tanácstalan vezetőit, és sűrűn gyártott aktahegyek mögé vonultak vissza. Az állami mezőgazdasági birtokok elnevezésében az 1945 augusztus 27-én kiadott FM rendelet hozott változást.

7 Megszűnt a "magyar állami mintabirtok" elnevezés, valamint "e birtokok kerületei" is, és ezután mint önálló " állami gazdaságok" szerepeltek. A rendelet szerint "többé-kevésbé közelfekvő' állami gazdaságok jószágfelügyelőségeket alkottak. Az állami gazdaság élére gazdaságvezető, jószágfelügyelőségére jószágfelügyelőkerült, illetve erre a névre minősítették át a volt állami mintabirtokok igazgatóit A gödöllői állami mintabirtokot megszűntették, s Magyarországon végül is nyolc jószágfelügyelőséget hoztak létre. Ezek a következők voltak: soproni, bábolnai, kisbéri, előszállási, sátorhelyi, kompolti, mezőhegyesi és szabolcsi jószágfelügyelőségek. A mezőhegyesi nyolc állami gazdaságból (Ómezőhegyes, Újmezőhegyes, Komlósfecskés, Kamaráspuszta, Fűperegpuszta, Csatókamarás, Bánkút,

8 Derekegyháza) és a helyi kenderkikészítőtelepből tevődött össze. 1946 elején az állami gazdaságok területe a következőképpen alakult: 1. táblázat Az állami gazdaságok területe 1946 februárjában Jószágfelügyelőség Terület Ebből szántó Jószágfelügyelőség kat. hold % Soproni 7.156 2.801 39,1 Tiszántúli 3.765 2.228 59,2 Kompolti 2.422 1.579 65,2 Bábolnai 6.619 4.222 63,8 Kisbéri 7.410 2.932 39,6 Dombóvári 5.001 3.464 69,3 Fürgedi 6.823 3.842 56,3 Központi 4.819 3.665 76,1 Mezőhegyesi 12.575 9.885 78,6 Összesen 56.590 34.618 61,2 1945 folyamán állandóan napirenden voltak a viták az igénybevett földterület nagyságáról a helyi földigénylő bizottság illetve a Csanád megyei Földbirtok rendező Tanács és a birtok igazgatósága között. A községi helyi és helyzeti előnyéből