Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

TAKÁCS IMRE: Földművelésügyeink a magyar közigazgatás rendszerében a XVIII. századtól

JEGYZETEK 1 Szabad kerületeknek az országnak azokat a területrészeit nevezték, amelyek királyi kiváltság alapján nem tartoztak a megyei hatóság alá, önkormányzatuk volt; közvetítették az állami közigazgatást, lakosságuk ügyeinek legnagyobb részét külön elsőfokú bíróságok tárgyalták, követeikkel az országgyűlésen részt vettek. E szabad kerületeket Fiume és Buccari szabad kikötőjének kivételével megszüntették, illetve új területi beosztással a vármegyei szevezetbe bekebelezték. Az 1917:XI. törvénycikk a világháború és a békére való átmenet időtartamára négy tárcanélküli miniszter kinevezésére adott felhatalmazást. Ezek voltakra népjóléti, a közélelmezési, a választójogi és az átmenetgazdasági miniszter. 1919-ben propagandaügyi, 1920-ban tárcanélküli kisgazda és nemzeti kisebbségi miniszter kinevezésére került sor. 1932-ben a népjóléti és munkaügyi miniszteri tárcát megszűntették, hatáskörének nagyrészét a belügyminiszter vette át. 1935-ben önálló iparügyi minisztériumot létesítettek. 1938-ban tárcanélküli közgazdasági minisztert neveztek ki. 1940-ben a közélelmezés és általában a közszükségleti cikkekkel való ellátás egységes irányítására közellátási tárcát szerveztek és 1942-ben tárcanélküli nemzetvédelmi és propagandaügyi minisztert neveztek ki. 1913-ban 385 járásbíróság, 67 törvényszék és 11 ítélőtábla volt az országban a budapesti kúrián kivül. Az esküdtszékek mint alkalmi bíróságok 12 polgárból alakultak a törvényszékek mellett. ítélethozatal nem tartozott az esküdtszék hatáskörébe, sajtóperekben és 15 éven felüli szabadságvesztessel járható bűnügyekben azt mondották ki, hogy bűnös-e a vádlott vagy nem, továbbá azt, hogy fennforog-e enyhítő körülmény vagy sem. Az esküdtszék állásfoglalását nem lehetett megfellebbezni. 4 A főispán a vidéki törvényhatóságokban a kormányhatalom képviselője, a törvényhatósági bizottság közgyűlésének és a törvényhatóságok más fontos testületi szerveinek elnöke volt. Felügyeleti és ellenőrzési joga kiterjedt minden törvényhatósági és a bíróságok kivételével a törvényhatóság területén működő valamennyi állami szervre. Mivel állása bizalmi, politikai jellegű volt, a kormány bármikor visszahívhatta. A főispánság eredete az Árpád-korig vezthető vissza. * A közigazgatásai bizottság kétféle tagokból állt: a törvényhatósági közgyűlés által választottakból és olyanokból, akik hivataluknál fogva voltak tagok. Választható az lehetett, aki a törvényhatósági bizottságnak tagja volt, ennek megszűntével a közigazgatási bizottsági tagsága is megszűnt. A választás 2 évre szólt Hivatalból tagjai voltak a közigazgatási bizottságnak a főispán elnökön kivül: a vármegyékben az alispán, városi törvényhatóságokban a polgármester, a főjegyző, a tiszti főügyész, az árvaszéki elnök, a tiszti főorvos, a kir. pénzügyigazgató, az államépítészeti hivatal főnöke, a kir. tanfelügyelő, az államügyészség és a posta- és távirdaügyek, majd 1913. január 1. napjától kezdve a gazdasági felügyelőség vezetője, Budapesten a főpolgármester, a két alpolgármester, az adófelügyelő és az államrendőrség főkapitánya. 6 Ide kívánkozik annak megemlítése, hogy a földművelésügyi miniszter az Északkeleti Kárpátok vidékének mostoha természet elmaradott gazdasági helyzetének javítására segélyakciót kezdeményezett és ennek lebonyolítására Munkács /majMukacsevo, Szovjetunió/ székhellyel 1897-ben tárcakirendeltséget szervezetű. Ez földet bérelt és kisbérletek alakjában azt a helybeli parasztokank adta tovább vagy haszonbérbe adta kárpátaljai községeknek, hogy a havasi területeket bárcás legeltetés útján hasznosítsák. Gondot fordított a kirendeltség a szarvasmarha-, sertés-, juh- és lótenyésztés fejlesztésére, a háziipar és a gyümölcsfaültetés előmozdítására, vadon termű gyógynövények gyűjtésére, helyi kis hitelszövetkezeteket szövetkezeti áruraktárakat létesített és a munkaközvetítést is feladatkörébe vonta. A munkácsi kirendeltséget továbbiak is követték. Idővel ezek feladatköre bővült, megszűnt működésük kezdeti jellege és a földművelésügyi kormányprogramnak a helyi viszonyokhoz alkalmazott intenzí-