Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

BALÁZS GYÖRGY: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében a XVIII-XIX. században. III. Szárazmalmok

3. ábra: Felülhajtó szárazmalom metszete, Oberbaue rschaft-Kni en do rf (Németország). JESPERSEN, A. Report on Watermills. Vol. 3. Copenhagen, 1957. Felülhajtó szárazmalom-szerkezettel hajtották meg a "kunsági olajütőt" is Kunmadarason, teljesítménye napi 170-180 liter olaj volt. 0 2. KÖZÉPENHAJTÓ SZÁRAZMALOM A Kárpát-medencei szakirodalomból legáltalánosabban ismert típus "alföldi", "kerengősátras", "igás" vagy "lovas", illetve "húzómalom" elnevezésekkel jelölve. Ennél az állat (rendszerint ló) a nagy fogaskerék vagy homlokkerék küllői között jár, a horizontális fogazató nagykerék a forgássík megváltoztatása nélkül hajtja meg az őrlőszerkezetet, jegy- vagy kétlépcsős áttétellel. Jellemzője az általában erre a célra ácsolt malomépület, a kúp alakú kerengősátor (más típusú szárazmalmok közül az