Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)
BALASSA IVÁN: A henger és használata
második felében is hangsúlyozta, "...glebaeque forte extanentes resolvantur, ne deinde falx messotis in eas offendat" 2 A sarló-kasza-váltás és a henger közötti kapcsolat nemcsak nálunk volt meg, hanem pl. Dániában is, amint az STEENSBERG, Axel feljegyzéséből is kiderül. 163 Átányban (Heves m.) FÉLEdig és HOFER Tamás is megfigyelte, hogy aratáskór a jól lehengerezett földön sokkal szebb munkát lehet végezni. 1 A henger egyes fajtái a római kortól kezdve, ha nem is megnyugtatóan igazolt folytonosságai, kimutathatók Európában, ületve az időszámításunk előtti korszaktól kezdve Közel- és Távol-Keleten. A Kárpát-medencében a XVI-XVII. század fordulójától inkább kerti szerszámnak látszik és csak a XVIII. század utolsó negyedétől kezdve ajánlják szántóföldi használatát. Elterjedése nálunk angol, német, skandináv minták alapján történik a nagybirtokon a XIX. század elejétől, a paraszti földeken e század utolsó harmadától, de sohasem válik olyan általánossá, mint pl. a borona. Becslésekre hagyatkozva, különböző korszakokban, minden 3-5. gazdaságban fordult elő, a sík és kötött talajon gyakrabban, mint a hegyvidéken, illetve a homokon. Gyakran kölcsönözték, ezért meglehetős nagy területen dolgoztak vele. Mivel, ha szórványosan is, de ki tudjuk a történeti időkből európai használatát mutatni, ezért nem volt arra feltétlenül szükség, hogy távol-keleti, kinai minták alapján terjedjen el nagyobb mértékben használata. Annak lehetőségét mégsem lehet kizárni, hogy amikor fokozott alkalmazását a gazdasági körülmények szorgalmazták, akkor európai elterjedésére a kinai példa ne hatott volna ösztönzően. A fogashenger elterjedésében a távol-keleti példákban különösképpen része lehetett, bár arra is van halvány utalás, hogy ez a hasznos szerszám a sima henger és a fogas borona kereszteződéséből jött létre. A homok megkötésére szolgáló fafogú henger, jelenlegi adataim szerint, paraszti találmányként is felfogható. E nagymultú, de gazdasági jelentőségét csak alig két évszázada megalapozó, több változatú eszköz történetét még további kutatásoknak kell tisztázni. A fenti rövid áttekintéssel csak a további kutatásra kivántam a mezőgazdasági munkaeszközök kutatóinak figyelmét felhívni. Jegyzetek 1 LESER, P. 1960.292.p. 2 GYÖRFFY1.1941.2:170 és XLX. tábla 3 VARGA GY. 1972.291-292. p. 4 IKVAIN. 1977.151. p. és 12. kép 5 FÉL E. - HOFER T. 1974.151-155. p. 6 LESER, P. 1928.482. p. 7 LESER, P. 1928. 448. p. 8 LESER, P. 1931. 450-451. p.
