Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)
BALASSA IVÁN: A henger és használata
152 szegény gazdának nem javasolnám." E szerszám kialakítása a későbbiekben is foglalkoztatta és egy folyóirat cikkben visszatért rá és ami ritka lehetőségként adódott, a szerszámról szépen kidolgozott szemléletes rajzot is közölt. "Az egész henger hossza 4', minden hüvelyken egy karikával; melj nem törvény, és lehet azt 4 hüvejknyire szabni egymáshoz. A henger vastagsága, karikák nélkül, 15, ezekkel együtt 21 hüvejk. Lehet a hosszát rövidebbre, vastagságát többre szabni; a haszna annál nagyobb lessz. Vastengejjét c, melj 1 1/2 hüvejk vastagságú, egy arasznyira, meljnek a kőbe kell menni, jobb négy szegletesen hagyni, és tsak puha fa-ékekkel szorítani belé, mint ónnal önteni; melj miatt azt, ha elkopik és mást kellene hejjette tenni, a kőnek kára nélkül ki nem lehetne venni... A legszárazabb göröngyös (rögös, tsoportos, hantos) főidnek mindenikféle Rögzúzó tökélletesen megfelel." 153 Ez a szerszám nem nagyon terjed el még a nagybirtokokon sem. Egy-egy halvány utalást találunk vele kapcsolatban. 154 A múlt század közepétől szélesebb körben alkalmazták és gyakrabban találkozunk ajánlásával. "Gondoljon az olvasó két összeborított tányérból alakult dobokat, egy tengelyre szorosan összefűzve, úgy hogy egymással összeforradva meg nem mozdulnak, csak a tengely mozog velők... A két henger egymás mögött oly formán működik, hogy a hátulsó henger tányérjai az első henger két tányérja közé vágnak, s ez által minden hantot rögöt, amit az első henger tányérjai összetöretlen hagytak, okvetlen összeapritnak." Ez a gyűrűs henger 8 láb (kb. 2,5 m) széles földön végezte el a rögtörést és két jó ló 10-11, két ökör 8-9 holdat hengerezett meg naponta. A cikk szerzője Észak-Németországból hozott magával egy gyűrűs hengert és VIDATS István pesti gépgyárában mindjárt készíttetett belőle 12-t részint a maga, részint mások számára. 5 13. Gyüriis henger. Falusi Gazda 1865. 362. A nagyobb parasztgazdaságokban a nagybirtok példája nyomán megjelent ez a hengerfajta is. Használták Gyomán (Békés m.) 156 , Szegeden hántvágó néven ismerték és dolgoztak vele a két háború között. 157 Terjedését nagymértékben gátolta, hogy
