Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: Agrártörténeti emlékek a középkori Szentkirály faluban. (Gazdasági épületek a 4-4/a. ház bel telkén.)
19. ábra Középkori fedő az 1. számú gazdasági épület betöltéséből (Kardos Judit felvétele, 1990) A beltelek két fő periódusa közül a gödörólat valószínűleg a 4/a. ház korszakához kapcsolhatjuk. Erre utal, hogy a későbbi 18. árok átvágja a bejárati rész szintjét, meg is sérti a gödör tapasztását. Az épület pusztulása után a gödörbe került XV-XVI. századi régészeti leletanyag közelebb áll az I. periódusban használatos edénytípusokhoz (17-19. ábra). A beltelek többi régészeti objektumának (gödrök, vermek, vízelvezető árok, faoszlopok és karók helyei stb.) elemzésére ezen a helyen nem térünk ki. Úgy gondoljuk, hogy az eddig azonosított gazdasági épületek közreadása igen fontos nemcsak a régészet, hanem a néprajz, a történettudomány, az agrártörténet művelői számára is. Elsőként sikerült feltárni és meghatározni ebből a korból állattartó építményeket. Különösen népi építészetünk tanulmányozása szempontjából tanulságos, hogy a recens néprajzkutatásban ismeretes archaikus építéstechnikák és építmény formák fellelhetők a késő középkorban, illetőleg a régészeti ásatáson feltárt objektumok közvetlen előzményei eddig ismert legrégibb népi épületeinknek. Ugyancsak tanulságos a belső telek így megismert szerkezete. A tetővel ellátott kisebb épületeken (istálló, ól) kívül az udvar nagy részén a szabadban tartottak állatokat, a külterjes állattenyésztés jellegzetes épületei itt a lakóház mellett jelennek meg. A Kiskunság területéről TÁLASI István közöl hasonló alaprajzú karámokat, amelyek mérete is hasonló. Az Akasztó-Ökördi pusztán felmért téglalap alakú harang kb. 17x25