Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: Agrártörténeti emlékek a középkori Szentkirály faluban. (Gazdasági épületek a 4-4/a. ház bel telkén.)
voltak. 26 A Szentkirályon az állatcsont leletek szerint legnagyobb arányban tenyésztett állatfajok - szarvasmarha, juh, kecske, sertés, ló - közül 27 legvalószínűbb, hogy juhot vagy szarvasmarhát tartottak ilyen módon a ház körül. Nagyszámú állat huzamosabb ideig való tartására utal, hogy a karám belsejében szerves anyaggal telített vastag földréteg halmozódott fel. A 4/a. háztól északkeletre mintegy 20 m-re egy szabálytalan ovális alaprajzú, 5,60x4,10 m-es, a közepe felé fokozatosan mélyülő gödröt tártunk fel, amelyet a lakóház felé eső oldalán, tehát délnyugat felől félkörben cölöplyukak vettek körül (14. ábra). Ezek szerint egy földbe mélyített épületről van szó, amelyet félnyeregtető fedett, a tetőszerkezet a hátsó oldalon (északkelet felé) a földre támaszkodott. Ez a 4. és 4/a. ház beltelkének 1. sz. gazdasági épülete (15-16. ábra). A gödör peremét 14. ábra Az 1. számú gazdasági épület félig kibontott állapotban, nyugat felől (a szerző felvétele, 1980). sárga agyaggal tapasztották le, a tapasztás körben mindenütt észlelhető, kivéve a keleti oldalt. Lejjebb, a gödör oldalán és alján a tapasztás szürkésbarna színű, de a fölötte lévő, szerves anyagokkal teli rétegek helyenként vörösesre színezték (7. réteg). A tapasztás fölött az építmény használata idején keletkezett fekete, trágyaszerű, zsíros tapintású, a földben elszenesedett szerves anyaggal telített réteg húzódik (6. réteg). Erre került az a sárgásbarna, laza, nagyszemcsés, agyaggal kevert homokos betöltődés, amelyben faszenes csíkok húzódnak (5. és 5/a. réteg). Ez már valószínűleg 26 PÁLÓCZI HORVÁTH A 1986.229. p. 27 TAKÁCS I. meghatározása.
