Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: Agrártörténeti emlékek a középkori Szentkirály faluban. (Gazdasági épületek a 4-4/a. ház bel telkén.)

tátott ásatások éppen módszertani problémáik miatt kevéssé alkalmasak.)

13 A faluásatás korszerű módszereit kidolgozó MÉRI István egy nagykunsági késő középkori falu, a Túrkeve határában fekvő Móric feltárását végezte el 1948-1949-ben,

14 munkássága kezdeményezés maradt, az Alföldön azóta sem folyt ilyen jelentőségű munka. Ásatási eredményei alapján MÉRI István fontos megállapításokat tett a késő középkori alföldi lakóház alaprajzára, szerkezetére, építésmódjára, a háztartások eszközeire, a település szerkezetére, gazdálkodására stb. vonatkozólag. A lakóházak alapos vizsgálata mellett nem volt módja a házak közötti térségek átkutatására, gazdasági épületeket nem tárt fel. A késő középkori falu kutatói számára tehát a következő feladat a teljességre törekvő településásatás, egy-egy lakóház környékének, vagyis egy-egy késő középkori belteleknek a teljes átkutatása, lehetőleg minden ott álló építmény feltárása.

15 Ezzel a módszerrel nyilvánvalóan részletesebben és pontosabban ismerhetjük meg a település képét, gazdasági életét, belső kronológiáját. Szentkirály ásatása során ezt a módszert próbáltuk követni. Mindezek mellett Szentkirály kutatása során sajátos etnikai jellegű problémák is tisztázásra várnak. A falu lakossága kun volt, felvetődik, hogy melyek azok a sajátos jegyek, amelyek egy kunsági települést megkülönböztetnek más alföldi falutól. Túrkeve-Móric is kun település volt, MÉRI úgy látta, hogy a gazdálkodásban az állattartás túlsúlya jelzi a kun hagyományokat.

16 A laza településszerkezet is ezzel a gazdálkodásmóddal függhet össze. A háztípusoknál viszont már csak azért sem lehet kun sajátosságokat várni, mert a „keresztény módra" épített szilárd lakóházak éppen a megtelepedésnek, az azzal járó gyökeres életmódváltozásnak és kultúraváltásnak a legkézzelfoghatóbb emlékei, s mint ilyen a középkori magyar parasztság kultúrájára jellemzőek. A XIV. század közepéig kötetlen szállásokon élő, félig még nomád kunok letelepedési folyamata izgalmas kérdése az Alföld történetének. Kézenfekvő, hogy egy kun falu esetében a megtelepedés problémáját is kell vizsgálni, erre vonatkozólag a település legkorábbi rétegeinek gondos feltárása szolgáltathat adatokat. Szentkirályon a kutatások első szakaszában (1969-1974) feltártunk egy késő középkori lakóházat, megtaláltuk a falu utcáját, vagyis egy középkori kocsimat, településszerkezeti problémákat tisztáztunk (a településnek a vízhez való viszonya, az utca nyomvonalának követése), kutatásokat végeztünk a templom alapozásánál és a templom körüli temetőben. Ezen kívül más régészeti korszakok objektumai is nap13 BENKÖ E. 1980.348., 420-422. p. 14 MÉRI 1.1954. 15 Karœg-Orgondaszentmikloson SELMECZI László megkezdte egy beltelek átkutatását. A lakóház mellett cölöpszerkezetű melléképületet és egy kerek építményt talált, a telek végében pedig kerftésnyomokat. Sajnálatos, hogy az épületek közötti kronológiai összefüggéseket és a beltelek többi, feltáratlanul maradt építményét nem ismerjük, mivel a település feltárása nem folytatódott. SELMECZI L. 1974. 16 MÉRI 1.1954.147. p.