Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
TARABA MÁRIA: A „magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete" című kiadvány létrejöttének története II. rész. Megvalósulás
rendelt a munkához (2000 db 8° es 400 db 4° alakú könyvtári cédulát) jelezve a megrendelésen az ügy sürgősségét. A könyvtár nagy állományától függetlenül, az ország többi könyvtárában fellelhető mezőgazdasági irodalom összegyűjtését is tervébe iktatva, kérdőíveket küldött szét, hogy felmérje az egyes nagyobb közkönyvtárak, illetve jelentősebb szakkönyvtárak anyagát. A további anyaggyűjtést sürgősen meg kellett szervezni, s DÓCZY, eredeti tervének megfelelően, fiatal, diplomával rendelkező tehetséges szakemberek megválasztása érdekében személyesen fordult DOMANOVSZKY Sándor egyetemi tanárhoz. Az ő ajánlatára kerül a Múzeum kötelékébe - a szeptember óta a Múzeum könyvtárában segédkező - WELLMANN Imre, okleveles mezőgazda. 16 1933. november l-jétől, mint kisegítő szakmunkaerő ideiglenes minőségben dolgozott itt 1934. június 30-ig. Alkalmaztatásának iratai szerint: a „magyar mezőgazdasági irodalom rendszeres bibliográfiájával járó munkafolyamatokat" végezte. 1934. május 1- tői az Országos Levéltárba került, ahonnan a június végéig tartó bibliográfiai munka idejére, hivatalosan szabadságot kapott. 1934. február 1-től, szintén DOMANOVSZKY ajánlatára alkalmazták BAKÁTS Istvánt is ugyanehhez a feladathoz. 17 Előre meghatározott alkalmazási ideje 3 hónapra szólt, tehát május l-ig. Körültekintő és szerencsés választás volt a két diplomás szakember alkalmazása. DÓCZY Jenő személyesen irányította munkájukat, velük együtt kereste fel a budapesti nagy könyvtárak igazgatóit, bemutatván a két fiatal történészt, így biztosítva azt, hogy a könyvtár anyagából minden, a bibliográfia számára fontos művet kézbe16 WELLMANN Imre 1909-ben született Budapesten. 1930-ban végzett a Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, majd 1930 és 1932 között a Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történész diplomát szerzett, ahol 1933-ban doktorált. 1933. november 1-től 1934. június 30-ig mint ideiglenes gyakornok dolgozott a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Könyvtárában. 1934-1952-ig az Országos Levéltár, majd 1953-1962-ig a Pest- és Nógrád megyei Állami Levéltár munkatársa volt. 1962. szeptemberében került újra a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba. Itt 1967. június l-ig osztályvezetőként, majd ezután főigazgatóhelyettesként dolgozott 1978. december 31-én történt nyugdíjaztatásáig. Egyúttal irányította az akkor a Múzeumban működő MTA Agrártörténeti Kutató csoport munkáját is. Mint agrártörténészt 1945-ben az MTA levelező, majd 1949-ben tanácskozó tagjává választották. 17 BAKÁTS István 1908-ban született Budapesten. 1931-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett.1934. február 1-től 1934. július l-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban volt alkalmazásban a bibliográfiai munkálatokra mint ideiglenes kisegítő könyvtári alkalmazott de az év május 1-től ő is az Országos Levéltárban nyert alkalmazást. Itt dolgozott 1973-ig, nyugdíjaztatása előtt mint osztályvezető. 1946-ban habilitált. Agrártörténeti írásai egyrészt nagyobb történeti feldolgozások részeként, másrészt történeti folyóiratokban jelentek meg. Munkásságához tartozik több kötet, családi levéltárakból készített repertórium elkészítése is.
