Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TARABA MÁRIA: A „magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete" című kiadvány létrejöttének története II. rész. Megvalósulás

az érdeklődőket tovább utasítania, hanem mindjárt itt kezébe adhassa a keresett műveket." DÓCZY külön időszaki könyvtárosi jelentésben számolt be az elmúlt évek könyvtári munkája során feldolgozásra került Ruisz-féle hagyatékról, amellyel kapcsolatosan megjegyzi, hogy egy-két régebbi szakmunka kivételével a „lótenyésztési szak" szinte teljes, ...„tehát majdnem hiánytalanul birtokunkban van most már például a magyar lótenyésztésnek teljes gazdag irodalma. A többi könyvtári szakból is körülbelül 15 már majdnem teljes."

9 A könyvtár állománya 1930-ra megközelítette a 30.000 kötetet - amely részben a lehetőségek szerinti vásárlásokból, részben az évek során birtokába került értékes hagyatékokból tevődött össze.

10 DÓCZY ennek tudatában a bibliográfia megvalósíthatóságát már mint egy szakmai szükségszerűséget vázolhatta: „A közönség, úgy a szakkörök, mint a nagyközönség érdeklődésének, figyelmének felkeltésére azt találnám legcélravezetőbbnek és a múzeumhoz, mint tudományos intézményhez is legillőbb módnak, hogy a múzeumi könyvtárban az idők folyamán felhalmozódott értékes könyvanyag, szakok szerint tudományosan bibliográfiailag feldolgoztatnék. £ bibliográfiai munka természetesen felölelné a múzeum birtokában levő könyvanyag egészét, úgy a régi, mint a modern mezőgzdasági irodalmat. Ez a munka azonban föltétlenül megkívánja: 1. a könyvtári személyzet létszámának felemelését, 2. a könyvtár kibővítést". Nem kétséges, hogy a bibliográfia nagy feladata jelentette az ösztönzést arra, hogy a könyvtári anyag minél hamarabb és minél szakszerűbben rendeződjön, s hogy az állomány megfelelő elhelyezést is nyerjen. Ilyen értelemben kezdett a bibliográfia előtérbe kerülése visszahatni a könyvtár fejlesztésére. Az évek óta folyamatos könyvtárrendezési munkálatok befejeztével 1930. május 30-án DÓCZY Jenő az alábbiakat írta: „A törzskönyvtár egész anyaga, szerzők és szakok szerint külön pontosan törzskönyveztetett, a cédulakatalógusokban levő hiányok pótoltattak; a duplum könyvtárnak 6260 művet tartalmazó állománya ... könyvtárilag feldolgoztatott, szerzők és szakok szerint cédulakatalógusokba soroztatott, s a folyóirat-könyvtár anyaga is teljesen újra rendeztetett és katalogizáltatott."

11 A bibliográfiai munka beindítása érdekében DÓCZY különböző bibliográfiai szakkönyveket vásárolt, s az egyes szakterületek régi irodalmát megpróbálta a Mú9 MMgMA LX. 254/1929. és „ad" 632/1929. 10 Ruisz Gyula hagyatékából 2855 kötetet említenek az iratok. 1927-1929 között vette át a Múzeum Máday Izidor 2800 kötetes könyvtárát s ekkor került a Múzeum tulajdonába Darányi Ignác földművelésügyi miniszter hagyatékából hatezer kötetes könyvtárának mezőgazdasági vonatkozású része is. 11 OL. K 184. FM. ált. ir. 72. tétel 632/129. továbbá MMgMA DC RMA 244/1930.