Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KNÉZY JUDIT: Gazdasági változások és a somogyi parasztság táplálkozásának alakulása (1850-1890)

19. Árpa- és zabkenyér 5,40 12,05 1,30 32,19 20. Kukoricakenyér 44,35 44,09 21,13 72,62 21. Búzaliszt 39,42 50,36 55,42 16,80 22. Kétszeres liszt 23. Rozsliszt 0,91 19,90 24. Árpaliszt 1,50 25. Kukoricaliszt 6,26 8,45 1,95 28,63 26. Kásafélék 1,38 17,34 8,15 17,78 27. Burgonya 123,12 138,14 140,70 172,24 28. Borsó, bab, lencse 21,59 22,36 22,84 23,90 29. Zöldség 69,00 50,08 22,43 50,64 30. Savanyított ételek 93,30 80,49 81,10 66,35 Összes fogyasztás 705,22 701,93 673,42 746,88 Somogyban a rozskenyérből fogyott a legtöbb (75.68 kg fejenként évente), s majdnem feleannyi a búzalisztes kenyér(35.95), valamivel több kenyér készült kukoricalisztből, mint búzából (44.09). Jelentéktelen mennyiségű az itt ínségételnek számító árpa- és zabkenyér (12.05), és teljesen kiszorulóban van ekkor a kétszeresből való (8.41). Tésztaféléhez leginkább búzalisztet használtak (50.36 kg a fejadag). Sokkal kevesebb a kukoricaliszt felhasználása (8.45), s későbbi adatokból valószínűsíthető, hogy nagyobbrészt a legszegényebb rétegeknél ez lényegesen több volt. Rozsliszt alig került tésztafélébe (0.91). A kásaféle még mindig kedvelt étel ekkor, évi adagja 17.34 kg, majdnem annyi, mint a marhahúsé. Csak későbbi adatokból tudjuk, hogy a szegényebbek inkább kukoricakását fogyasztottak, a módosabb parasztok főként hajdinát. A főzelékféle esetében nyilvánvaló a burgonya túlsúlya (138.14 kg), arányban a savanyított főzelékfélék követték (80.49), elsősorban káposzta, másodsorban kerékrépa. A leveseket és más ételeket ízesítő zöldségféle és a nyersen is fogyasztott hagyma együtt (50.08) több, mint a hüvelyesek (22.36: bab, lencse, borsó). A húsfogyasztásban a jól tartósítható sertés vezetett: összeadva a sertéshús(16.20), szalonna (30.11), zsír (13.34) és a kolbászfélét (3.68), együttesen 63.26 kg-ot tesz ki, míg a marhahús 17.70 kg évente, bár ez aránylag magasnak számít még mindig. A birka- (9.47), baromfihús (8.63), hal (3.84) következnek így egymás után nagyságrendben lefelé, vadhúst nem is jelez a statisztika. A zsírozok közül az állati eredetű zsír vezet (13.34) a szalonnával (30.11) együtt, ugyanakkor a vaj fogyasztása jelentéktelen (0.45), s mint fentebb írtam, olajjal kapcsolatosan nincs adat. Kevésnek számított az elfogyasztott tej (15.12 kg), túró és sajt (9.40) mennyisége ugyanúgy, mint a vaj (0.45) a tejtermékek közül. Tekintve a megye gyümölcsfélékben való gazdagságát, nagyon kevés a jelzett gyümölcsfejadag (25.05). Kiemelendő, hogy