Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KNÉZY JUDIT: Gazdasági változások és a somogyi parasztság táplálkozásának alakulása (1850-1890)

zott a pásztorok, csőszök többsége, és minden községben akadt l-l család vagy egész orvvadász társaság. (Pl. a pogányszentpéteri, iharosi erdők környékén.)

95 Vadmadarak tojásának fogyasztása egyre inkább csak a pásztorgyerekek, s a lápos vidékek környékén és a folyók mentén élő parasztgyerekek étkezését gazdagította. A falusi népesség szélesebb rétegeit érintette a gyűjtögetett növényféleségek fogyasztása, különösképpen a vadgyümölcsöké, a gombáé, a teafűféléké, a salátáké. De korábban nagyobb terület állt rendelkezésre és szélesebb néprétegek kiegészítő táplálékszerzési forrása volt. Egyre kevesebb család foglalkozott rendszeresen - a gabonatartalmú ételek körének szélesedése következtében - gyűjtögetéssel. Egyre kisebb réteg számára maradt lényeges vagy kizárólagos kereseti lehetőségnek

96 a vadgyümölcsök, gombák, vadmadarak tojásának, gyógynövényeknek a gyűjtése és eladása. A korszak táplálkozásának reprezentatív országos felméréséből, KELETI Károly és munkatársai által összeállított élelmezési statisztikából

97 elsősorban a legfontosabb élelmezési alapanyagokról, azok egymás közötti arányáról kapunk képet. Számszerű adataik csak becsléssel készültek, csak megközelítik a valóságot. Ugyanis felméréseik során mennyiséget nem kérdeztek. A lakosság táplálkozási szokásainak megfigyeléséből indult ki KELETI, s megállapította, hogy eltérnek egymástól a különböző évszakok ételei, másként táplálkoztak a nők és férfiak, másként a felnőttek és gyermekek. Leíratott ételrecepteket, hogy az összetevőket ki tudja számítani. Az összegyűjtött, feljegyzett adatok alapján a korabeli természettudomány élelmiszerkémiai fehérjeszükséglet stb. adatsorai alapján becsültette meg a fejadagokat. A feltüntetett ételalapanyagok arányait - ami Somogy megyét illeti - későbbi részletesebb táplálkozási leírások alapján nagyjából, de kisebb korrekciókkal el lehet fogadni. Egy igen figyelemreméltó vizsgálat végzői TÍMÁR Eszter és VERESS Éva az 1938-39. évi és az 1963. évi élelmezési statisztikák alapján KELETI fejadagjait nagyon is valószínűnek, elfogadhatónak tartják.

98 A nagyobb táji összefüggések nagyszerűen kideríthetők e munkából pl. ami a kenyérfogyasztás alapanyagait illeti,

99 vagy a kukoricás kenyér elterjedését.

100 A sajátos táji, néprajzi történeti csoportok étkezési mutatói nem deríthetők ki, mivel a járási összesítéseket vette KELETI alapul a megyei összegek kiszámításánál, s a közigazgatási határok nem követik a néprajzi egységek, vagy paraszti gazdasági körzetek határait. A statisztikai merev szemléletből következik, hogy nem derült fény a kevert lisztből való kenyér tenyéré. Mennyiségi szempontból lényegtelennek látszik, népéleti szempontból mégis igen fontos pl. Somogy esetében, hogy a zsír és vaj mellett növényi olajat, főképp 95 KANYAR J. - KERECSÉNYIE. - KNÉZY J. 1968.34- 35.p„ TAKÁCS GY. 1986.47.p. 96 KNÉZY J. 1977.28-32.p., 81- 83.p. 97 KELETI K. 1887.119-174.p. 98 TÍMÁR E.-VERESSÉ. 1970. 99 KISBÁN E. 1965.323.p. 100 KISBÁN E. 1972.264-70.p.