Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KNÉZY JUDIT: Gazdasági változások és a somogyi parasztság táplálkozásának alakulása (1850-1890)

8 községnél jelezték, hogy faiskolával rendelkezik a tanító (Almamellék, Csököly, Szenta, Tarany, Iharos, Miháld, Szentpéter, Szőkedencs). 304 helység közül 204-ben volt nyilvános faiskola kijelölve a tanítás számára, de ezek nagyobb részét egyáltalán nem használták.

54 Viszont 1868 után már a szőlő- és fametszés szerepelt az ismétlőiskolák tanrendjében gyakorlati bemutatással.

55 A gyümölcsfaállományban a hazai fajtákat tekintve a legnagyobb a fajtabőség, és igényesebb kezelési mód inkább ott volt jellemző, ahol a szőlő- és borkezelésre is nagyobb gondot fordítottak, így a Balaton mellékén és a megye nyugati határán, beleértve a Marcali-hát kisnemesi községeit és Csurgó környéke falvait. Utóbbi helyen a pálinkafőzésből is jelentős haszonhoz jutottak.

56 A megye más tájain alig léptek előre a gyümölcstermesztés terén. A földbirtokosok közül legtöbbet Széchenyi Antal tett azért, hogy fejlessze saját birtokai környékén a paraszti gyümölcsösök színvonalát. A megyei gazdasági egyesület keretében gyümölcsfakiállításokat rendezett 1876-tól Lengyeltótiban. Még az 1880-as években is tekintélyes mennyiségű gyümölcsfát osztott ki.

57 A „Somogy" című lap többször közölt gyümölcsfaárjegyzéket, benne sajátos, legalábbis helyi névvel jelölt fajtákat, pl. kötcsei szilva...

58 Azonban sokkal nagyobb jelentősége volt a vad alanyra oltott gyümölcságaknak és a magról vetetteknek. Pl. vadkörtébe oltottak „tüskéskörtét", lasponyát pedig galagonyafába. A berkenyét magról növesztették.

59 Mindenekelőtt a gyümölcsfogyasztásban és feldolgozásban csak az eddigi hagyományos módszerek uralkodtak továbbra is. A nyersen való fogyasztás mellett szokásban maradt télre a gyümölcs aszalása is. Ehhez a parasztság kenyérsütő kemencéket használt. Ebben az időben még nagyobb keletje volt a savanyított leveseknek, mint később. Ezekhez az ecetet elsősorban vadalmából, vadkörtéből készítették.

60 Eladásra kereskedőknek és hetipiacokon volt a falvak lakóinak lehetősége, részben Kanizsára hordták az erdei és kerti gyümölcsöket, a gesztenyét pedig a Kiskunságba, 54 KELEMEN E. 1972.155-160. 55 S. 1869.ápr.7. 56 JANSITS E. 1910.18. 57 HIRSCH A 1903.32-33. 58 S. 1869.okt.12. 59 Kérdőíves gyűjtés a Somogy megyei paraszti gyümölcstermesztésről, gyümölcsfajtákról. Egyik adatközlőm: PFLANZER Pál (sz. 1910.) volt 10 holdas és szőlőgazda 1975.nov. Balatonszentgyörgy. 60 Eceteshordók paraszti háztartásokban általánosak az 1850-54-es években. Pl. 2 akós eceteshordója volt 1854-ben Komlósdon egy féltelkes gazdának. SmL Nagyatádi cs. kir. járás 5. sz. 1. tok. 1854.