Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

P. HARTYÁNYI BORBÁLA: Növényleletek a battonya-parázstanyai neolitikus lakótelepen

A szárítási, pörkőlési eljárás alkalmazása az alakornál és a tönkénél valóban indokolt. A két búzafajnál ugyanis a pelyvák és a tokiászok érés után is szorosan beburkolják, védik a búzaszemeket. Csépléskor a kalászok kalászkákra töredeznek szét, és a búzaszemek azokból csak dörzsölés, vagy enyhe pörkölés hatására szabadulnak, hullanak ki. Ilyenkor a kisebb gyommagvak is kiszóródnak és a gabonaszemek között csak elvétve marad néhány. Jelen esetben a két búzafaj valószínű túlesett ilyen tisztításon, vagy pörkölésen amikor a lakótelep elpusztult, de valamennyi növényi faj elszenesedését itt közvetlen tűz okozhatta. Gyakori előfordulásukból feltételezhető, hogy a neolitikus telep lakóinak táplálkozásában fontos szerepet töltöttek be. A feltárás tovább folytatásával várható, hogy újabb növényi leletek is előkerülnek, s további adatokat szolgáltatnak a hazai növénytermesztés korai történetének megismeréséhez.