Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

FÜLÖP ÉVA MÁRIA: A Tihanyi Bencés Apátság uradalmának gazdasági kapcsolatai (1845-1945)

mányzója volt. 1930-ban, Pannonhalma székhellyel a Tihanyi Apátság javaiból a tihanyi majort, Szántódpusztát, Tóközpusztát Cinege-majorral, Jabát, továbbá Zsigmond- és Simon-majorokkal együtt Kapolyt is igazgatta a főmonostori Tarján és Varsány gazdaságai mellett. Sokirányú tevékenysége kapcsán, az apátsági birtokok környező falvainak lakosaival való kapcsolattartást vizsgálva, feltétlen meg kell említenünk az általa szervezett téli gazdasági előadásokat, s az 1937/38 telén tartott „Ezüstkalászos Gazdatanfolyamot". NAGY Vencel aktív tagja volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (OMGE), ahol tejtermeléssel kapcsolatos előadásokat rendezett. Mint a Mezőgazdasági Kamara tagja, Fiumében (ma: Rijeka, Jugoszlávia) az Exportelosztó Bizottságban a hízott állatok átadásában vett részt. Fontos szerepe volt a rend fűszernövény- és gyógynövény-termesztése fejlesztésében, az illóolaj-lepárlás megindításában.

40 Ez utóbbit illetően, a Tihanyi Apátság BITTERA Gyula illatszergyárossal folytatott levendulatermesztést a két világháború közti időszakban. A tihanyi 53 kataszteri holdon a termesztés az apátság, a feldolgozás (lepárlás) és értékesítés a vállalkozó feladata volt. 1941-ben egy kataszteri hold után a vállalkozó egy mázsa búza árát (azévben 30 pengőt) fizetett a gazdaságnak. A tihanyi levendulás újjáélesztésére ma is vannak törekvések, s a pannonhalmi apátságban jelenleg is folyik levendulatermesztés.

41 Vállalt feladatunkból következően - hiszen a konferencia célkitűzésében egy adott régió valamely gazdasági és/vagy kulturális központja és környezete kapcsolatának vizsgálata szerepelt - fentiekben a tihanyi bencés apátság gazdálkodását nem a termelés, hanem más gazdasági-gazdálkodó egységekhez-egyedekhez való viszonya tekintetében vettük szemügyre. Bár az előadás időbeli korlátai választott témánknak szinte csak felvázolását tették lehetővé, remélhetően mégis kirajzolódott a tihanyi apátsági javak kettős kapcsolatrendszere: a tihanyi uradalom egyes gazdaságai és az öt bencés apátság birtokaihoz tartozó gazdaságok közötti belső és a kifelé irányuló, külső gazdasági kapcsolatok. Ezirányú kutatásainknál a továbblépést e kapcsolatrendszer immár nem elsősorban az egyes gazdasági ágazatokhoz kötött, hanem strukturális vizsgálata jelentheti. IRODALOM CSÓKA J. Lajos 1971.: Szent Benedek fiainak világtörténete, különös tekintettel Magyarországra. II. k. Budapest. CSOMA Zsigmond 1985. :A pannonhalmi főapátság és a magyarországi bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxéra ellen. In: MMgMK. 1984-1985. Szerk.: Für Lajos. Évkönyv. Budapest. FÜLÖP Éva Mária 1985.: Szántódpuszta kapitalizmus kori agrártörténete. 1848-1945. Szántódi Füzetek IX. 40 Uo. XI. 24. Nagy Vencel OSB főjószágkormányzó visszaemlékezései 41 BFL GL Főszámvevői jelentés az 1941/42. gazdasági évre