Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PÁLMÁNY BÉLA: A szécsényi uradalom kísérlete földművelési rendszere korszerűsítésére az 1830-1840-es években

RÖVIDÍTÉSEK AtSz. Agrártörténeti Szemle CS. család f. fons (kútfő, azaz levéltári egység, kb. ügyirat) HTT. Helytartótanács I. Ismertető ir. iratok, iratai kat.h. katasztrális hold (1600 négyszögöl) lt. levéltár, levéltára MAtÉ Magyar Agrártörténeti Életrajzok MG. Magyar Gazda m.h. magyar hold (1200 négyszögöl) MKVMÉ. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve MMgMK. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei NmL. Nógrád megyei Levéltár NMMÉ. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve OL. Országos Levéltár OSZK Országos Széchenyi Könyvtár p.m. pozsonyi mérő Pft. pengő forint (1811 után hivatalos magyar ezüstpénz) Rft. rhénes forint (1811 előtt használt magyar ezüstpénz) SZFR GL Szécsényi Ferences Rend gazdasági iratai t. tétel te. töi vénycikk ur. uradalom Versuch der Rationalisierung des Ackerwirtschaftssystems des Herrschaftsguts Szécsény in den 1830-1840-er Jahren Die Abhandlung zeigt die Möglichkeiten und Schranken der Modernisierung der traditionellen Zwei- oder Dreifelderwirtschaft durch das Beispiel eines feudalen Großgrundbesitzes - des Herrschaftsguts Szécsény im Komitat Nógárd - in den 1830-1840-er Jahren auf. Der Autor - die Forderungen der rationellen Landwirtschaft übersehend - stellt die Teilung der Grundfläche der Herrenguts nach Anbauzweigen und nach der Saatfläche der traditionellen Getreidesorten durch statistische Tabellen dar. Er stellt die Vollziehung der Kommassationen, die nach 1836 begonnen wurden und viele Gesellschaftskonflikte bewirkten, die Umorganisierung der Rahmen der Landwirtschaft - also die Ausbildung eines sich eher auf Ackerbau und eines sich eher auf Forstwirtschaft ausrischtenden Bezirks dar. Er untersucht die