Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PÁLMÁNY BÉLA: A szécsényi uradalom kísérlete földművelési rendszere korszerűsítésére az 1830-1840-es években

csak annyit vonnak be a vetésforgóba, amelynek műveléséhez megvannak az anyagi eszközök, a többi földet pedig váltva legelőnek használják és az „ugar is legelő bükkönyös, kukoriczás vagy burgonyás mező lehessen."

32 Vajon mennyi trágya állt a szécsényi uradalom rendelkezésére? Hiteles korabeli adat hiányában (az összeírás nem adta meg a trágyahozam mennyiségét, csak az értékét: kb. 1000 birka termelését 20 Pft-ra értékelve) a Wolf képlettel a megadott takarmány és alomfelhasználásból indultak ki

33 A 7666 db. majorsági és juhászok tulajdonát képező birka évente kb. 30 000 bécsi mázsa (16 800 q), a 60 tiroli tehén pedig kb. 4800 bécsi mázsa (2688 q) trágyát biztosított.

34 GALGÓCZI a vetésforgó kezdetén 1 m.h. szántóföldbe 300 bécsi mázsa, az alcsúti uradalom ennél is több, 400 bécsi mázsa beszántását tartotta szükségesnek.

35 Berkiben csupán 52 m.holdat trágyáztak, de egyetlen holdba 43 hatmázsás szekérre való ganéjt (260 bécsi mázsát) forgattak be, a Georgikon pedig 70-80 szekér trágyát használt fel m.holdanként.

36 A szécsényi uradalomban a tőke és a munkaerő korlátozott volta mellett a trágya hiánya is meghatározta az újmódi gazdálkodás kiterjedését: az éves 40 208 bécsi mázsa birka és tehéntrágya „termelés" GALGÓCZI mértékadó 300 bécsi mázsa holdankénti igényével 116 m.h. feljavítására volt elegendő. JOCHMANN ennek figyelembevételével alakította ki a váltógazdaságban művelt szántóföld területét, úgy, hogy évente 155 1/2 m.h. (116 5/8 kat. h.) nagyságú „első szakaszt" kellett magyar holdanként 224 bécsi mázsa trágyával beszántani. 32 JOCHMANN S. 1838. 33 A „Wolf képlet": q = (T/2+A)3,4 - V amelyben q = a termelt trágya, T = a száraztakarmány, A = az alomfelhasználás mennyisége mázsában, V pedig 15-20 %-os erjedési veszteséget jelöl. Üzemtan 19.154.p. SORGE Keresztély saját számításokat is végzett a trágyatermelés várható mennyiségére. Szerinte 1 m.h. legelő 185 napon át - téli tartás nélkül - 8 elektorai birkát tartott el. A 8 birka nyáron 33,44 bécsi mázsa, télen 116,36 bécsi mázsa trágyát termelt. Számítása azonban túlzás, mert mai szerzők szerint is évente 6-7 q egy juh trágyája, a Sorge által vett 10,49 q pedig ezt meghaladja. SORGE K. 1832.1.350.p. 34 Az 1839. évi uradalomfelmérés szerint 6969 öreg birka (és évente 1468 db bárányszaporulat) képezte a majorsági juhállományt, továbbá a szerződéses juhászok 10 %-ot kitevő számú saját birkát tarthattak. A Wolf képlet alapján: (7666+6708/2+3833)3,4- 7494 =29974 bécsi mázsa juhtrágyát lehetett előállítani, az összeírásban megadott téli takarmányfelhasználás (egy öreg selymes birka 1 bécsi mázsa szénát és 7/8 bécsi mázsa őszi szalmát fogyasztott) szerint. A 60 tiroli tehén egész évben istállózva lévén darabonként 10 bécsi mázsa szénát, 20-20 bécsi mázsa szalmát és zöldtakarmányt felhasználva) a képlet szerint (600+1200+1200/2+160)3,4-847 =4797 bécsi mázsa elsőrangú szerves trágyát termelt. 35 GALGÓCZI K. 1854.34-35.p. TÖRÖK J. 1841.45.p. 36 T. MÉREY K. 1966.335-336.p. SÜLE S. 163-170.p.